Az Y-generáció jelentős része már nem saját lakásra vágyik, hanem utazna, élményeket szerezne? Vajon miért?
A fenti cím elgondolkodtató, de azért jobban meg kell nézni azt, hogy kire is vonatkozik! Nemrég az ATV Start műsorában egy friss kutatásról beszélgettünk. A Deloitte Millennial Survey kutatása talajvesztett generációnak nevezi a mai fiatalokat. Miért? A globális felmérés válaszadóinak mindössze 26 százaléka számít hazájában a gazdasági teljesítmény javulására, szemben a tavalyi 45 százalékkal. Az eddig megszokott, tradicionális felnőttkori sikermércék – például a családalapítás, ingatlanvásárlás – is alakulóban vannak. Mindezek már nem feltétlenül kapnak elsőbbséget sok Y-generációs céljai között, ha mégis, akkor pedig időben jóval később vágnak bele, mint elődeik. A kutatás szerint elsőbbséget élvez az utazás: 57 százaléka a megkérdezetteknek inkább utazna, és bejárná a világot, vagy a közösségüket segítenék (46 százalék). Az Y-generáció már nem is olyan fiatal, hiszen legidősebb tagjai is lassan elérik a negyvenet. Az Opten adataiból kiderül, hogy bár az Y generáció tagjai közül több mint 170 ezer fiatal cégtulajdonos van hazánkban, és szerepvállalásuk évről évre növekszik, ugyanakkor a fiatalok száma a nagyobb cégek vezetői között még elenyésző. A stabil munkahellyel (és elég jó jövedelemmel) rendelkező, de még nem felső vezetői pozícióban dolgozó a multiknál kiégett fiatal munkavállalók keresik a változatosságot, sőt, sokan akár egy évet is (kénytelenek kivenni) kivesznek, hogy lazíthassanak egy kicsit a taposómalom szorításán vagy, hogy visszanyerjék lelki egyensúlyukat. Azok, akik későbbre tartogatják a családalapítást, jellemzően a lakásvásárlással is várnak, idejük is több így arra, hogy utazzanak. Másoknál a kapunyitási pánik indítja el az utazásra való vágyat, úgy vélik, ha jobban kinyílik a világ, akkor könnyebben rátalálnak arra, amit igazán szeretnek csinálni.
Ha a címben lévő kérdésre a válaszod az igen, érdekel a Z-generáció és az ipszilonok kommentelése, akkor olvasd el legfrissebb írásomat (a kép alatt a linkje)!
„Képzeljünk el egy olyan világot, ahol a mi szavunk a leghangosabb. Még akkor is, ha nem mi vagyunk a legokosabbak, a legintelligensebbek, a legtapasztaltabbak, sőt, még az sem számít, ha alpári hangnemben közöljük a mondanivalónkat. Gondoljuk el, hogy megvan a lehetőségünk arra is, hogy korlátlan terjedelemben, megszakítás nélkül nyilvánítsunk véleményt bármilyen témáról. Sőt, nekimehetünk még a főnökünknek, az államfőnek és a tanárunknak is, jól megmondhatjuk a magunkét. Ráadásul nem kell számolnunk a következményekkel sem.„
A fenti cikkben a Lounge Group májusi Z-, Y-generációs kutatására is hivatkoztam.
A kutatásban kiderült, hogy a mai Z-generációsok idősebb tagjai és az Y-generációsok, a 18-40 évesek online sokkal szókimondóbbak. Sokszor az arcuk vállalása nélkül nyilvánítanak erőteljes véleményt a digitális térben, ezzel akár megbántva, megalázva másokat. 70%-uk nem ismeri személyesen minden online ismerősét, a kollégákkal azonban meglepően sokan chatelnek – derült ki a 18-40 évesek internethasználatát feltérképező reprezentatív kutatásból.
A felmérés szerint minden hetedik, Y-, vagy idősebb Z-generációs fiatalra jellemző, hogy vitába keveredik a közösségi oldalakon, javarészt anonim módon. A konfliktusokban a kommentelők közel fele, 46%-a nem vállalja fel a személyes adatait.
Online zaklatás és a fiatalabb generációk
„A 18-40 éves korcsoportban minden ötödik személyt ért már zaklatás közösségi oldalon. Ez egy rendkívül magas arány, és a cyberbullying a fizikai inzultusnál mélyebb sebeket képes maga után hagyni. Sőt, mivel az internet a világ legnagyobb archívuma, tartósabbat is. Ezen az segíthet, ha a fiatalok tudatosabban osztják meg a tartalmakat, adataikat.”
– mondta el Szabó Zsófia, a Lounge Group kutatási divízióvezetője. Az is kiderült, hogy minden negyedik válaszadó szókimondóbb online, mint a személyes beszélgetések során. Sokan vannak azonban, akik a közösségi médiában inkább mellőzik a kommentek írását. Ennek pedig az oka az hogy elkerüljék az esetleges negatív következményeket. Gyakori, ha kommentárt írnak, az általában egy szolgáltatás véleményezése, és nem vitába szállás más emberekkel.
Az Y generációsok óvatosabbak
A Facebookot a 18-40 évesek 90%-a naponta használja, viszont a válaszadók 70%-a nem ismeri személyesen minden online ismerősét. Az idősebb Y generációnál több az élő kapcsolat, köztük kétszer annyian ismerik személyesen minden online ismerősüket, mint a Z-generációhoz tartozók. Észrevehető a tudatos szelekció. A fókuszcsoport résztvevői közül többen is említették, hogy ahogy idősödtek, egyre nagyobb igényük lett arra, hogy szelektálják az ismerőseiket, amely keretében törlik a már nem aktív kapcsolatokat. „Chatelés közben minden negyedik fiatal kiadja a személyes adatait. Láthatóan az Y generációsok óvatosabbak ezen a téren. Az viszont még nem egyértelmű, hogy ez életkori sajátosság, vagy valóban generációs különbség.” – vetette fel a kutatási divízióvezető.
Munkahelyen Facebookoznak az Y-, és a Z-generáció tagjai
A kutatásból az is kiderült, hogy minden második válaszadónak van lehetősége közösségi oldalakat látogatni a munkahelyén. A 18-40 évesek 45%-a napi rendszerességgel meg is teszi ezt. A munkahelyen történő social media oldalak böngészése a magasabban képzettek és a fővárosiak körében intenzívebb, azonban az Y-osok ötöde soha nem görgeti a hírfalat munkaidőben. A kollégákkal történő kapcsolattartás, ami akár a munkán túlra is kiterjed, a közösségi oldalakon a válaszadók felére – leginkább a Z generációra és az érettségizettekre – jellemző.
„A kollégák ösztönösen keresik ezeket a csatornákat. A cégeknél emiatt célszerű a belső kommunikációs megoldásokat informális alternatívákkal is kiegészíteni, amivel az összetartozás is erősíthető.”- mondja Szabó Zsófia.
Mi a helyzet az adatbiztonsággal?
Bár úgy tűnik, a fiatalok bátran és felelőtlenül osztanak meg magukról mindenféle információt, a kutatás ennél árnyaltabb képet fest. A biometrikus adatok például életkortól függetlenül szenzitív adatnak számítanak, és a válaszadók elzárkóznak ezek megadásától. Ezek közül legismertebb az ujjlenyomat, de ilyen adatnak számít az arckép, a retina, a saját hang, de akár az egyedi járásminta is! Itt nagyobb különbségek is megfigyelhetők a két generáció között. A 18-24 évesek kényesebb témaként kezelik a munkahellyel, ismerősökkel, utazásokkal és vásárlásokkal kapcsolatos adatokat. Az Y-generációhoz tartozók az átlagosnál magasabb arányban tekintik a fogyasztásra és a káros szenvedélyre vonatkozó adatokat nem személyes adatnak.
Ha olvasnál még tőlem, nemcsak itt a blogon, akkor ezeken a linkeken találod néhány máshol megjelent utóbbi írásom linkjét.
FOLYTON A NETEN LÓG A GYEREK? – SZAKÉRTŐI TIPPEK KÜTYÜZÉS ELLEN
„Régen a gyerekek nyáron fára másztak, a patakparton vagy a játszótéren ugrálva vakációztak. Ma viszont rengeteg gyerek és főként sok tini a kütyüket nyomkodva tölti a nyarat. Mit tehet ilyenkor a szülő? Bereczki Enikő ifjúsági- és generációs szakértő írása.
Sokszor elhangzik, hogy az a fránya kütyü/laptop/tablet/okotelefon/internet… Pedig nem ezek az eszközök a hibásak, hanem nekünk, szülőknek kellene megtanítanunk a gyerekeinket az okos médiahasználatra, s arra, hogy a szabadidejüket ne passzívan, hanem konstruktívan töltsék el. Íme, öt tipp, ami segíthet ebben. „Tovább: https://wmn.hu/ugy/51125-folyton-a-neten-log-a-gyerek–szakertoi-tippek-kutyuzes-ellen-
ANNE FRANK HÚGAI, NŐVÉREI – HOLOKAUSZT AZ INSTAGRAMON?
Vészkorszak, gettó, haláltábor. Akkor is éltek olyan kislányok, anyák, asszonyok, akik naplót írtak. Az ő gondolataik tették személyessé, érezhetővé a történelem eseményeit. Ma pedig – a technikának köszönhetően – nem csupán papíron állíthat emléket nekik az utókor. Bereczki Enikő generációkutató írása.
Ma lenne Anne Frank 90 éves
Megélhette volna e szép kort. Apja, Otto megélte a kilencvenet.
Rita Levi–Montalcini Nobel-díjas olasz orvos, neurológus, sejtbiológus 103 évet élt; a nácivadász Simon Wiesenthal, a Tolerancia Múzeumának névadója 96 évesen hunyt el. Fahidi Éva 93 évesen is aktív, könyvet ír, táncol és DTK-nak interjút ad.
Izraelben egy ideje megrendezik a „Miss Holokauszt Túlélője” szépségversenyt, ahol a versenyzők átlagéletkora 90 körül mozog. Egy kutatás szerint a holokauszttúlélők tovább élnek a kortársaiknál. Tovább:
Ez nem az én írásom, hanem a témában nyilatkoztam egy hetilapban:
„Az Eva Stories sikeréről kérdezve Bereczki Enikő elmondta, hogy „a figyelemért folytatott ádáz hajszában a »Storyknak« privilegizált szerep jut. Egy meghatározott időn belül eltűnő tartalomra ugyanis az emberek jobban odafigyelnek, mint az állandó kontentekre. Az Eva Stories egy divatos eszközt a »digital storytellinget« (digitális történetmesélés) használja, amely egy innovatív, tanulástámogató módszer. Az egyénre, az egyéni történetekre fordítja a figyelmet fényképek, hanganyagok, videók segítségével”. Ezt a fajta igényt ismeri fel egyre több múzeum és oktatási központ, akik ismeretterjesztő applikációkkal igyekeznek közel hozni a Gutenberg-galaxis értékeit a „szupermost“ generációjához, például világhírű műalkotások esetében a kép vagy a művész történetének elmesélésével.”
EGY ÖRMÉNY LÁNY, AKI ÖNMAGÁT ALAKÍTOTTA A CSALÁDJA, NÉPE KIIRTÁSÁRÓL SZÓLÓ AMERIKAI FILMBEN
Aurora Mardiganiant, az örmény népirtás Anne Frankját megerőszakolták, eladták, megkínozták, hárembe kényszerítették. Sorsában sok ezer örmény nő osztozott, többségüket végül megölték, mások prostituáltként vagy bujkálva éltek, kényszerűségből elhagyták keresztény hitüket és nemzeti identitásukat. Április 24-én, az örmény népirtás emléknapján rájuk is emlékezzünk. Felkavaró tartalom, csak felnőtt olvasóinknak! Bereczki Enikő írása.
SZEXINEK LENNI ELVÁRÁS!? MÁR A KISLÁNYOKTÓL IS? – A KÖZÖSSÉGI MÉDIA DRÁMAI HATÁSA A GYEREKEK TESTKÉPÉRE
„Félmeztelen vonaglás, nyelvöltögetés, riszálás nyolcévesen, sminkelést oktató videó hároméveseknek, gatyájukba nyúlkáló kiskamasz srácok – ezek mind olyan tartalmak a közösségi médiában, amikkel a gyerekeink napi szinten találkoznak, és jelentősen befolyásolják az önképüket. Talán még soha nem nőtt fel egyetlen olyan nemzedék sem, mint a mostani alfa és Z generációs lányok, akiknek napi szinten kell szembesülniük azzal, hogy női mivoltukból fakadóan nőcisnek, csajosnak vagy egyenesen szexinek kell lenniük – már egész kislányként is. Bereczki Enikő ifjúsági és generációs szakértő írása arról, mitől és hogyan óvjuk meg őket.”
Mr. Kivétel Budapesten – Jordan B. Peterson a Bazilika előtt az erkölcsi kötelességekre hívta fel a figyelmet
„Sokak számára elképzelhetetlen, hogy most, amikor felnövőben egy olyan generáció, amelynek alapszükséglete a már-már eltúlzott biztonság, legfőbb céljuk pedig az önérvényesítés; amikor nyugati egyetemeken úgynevezett „biztonságos helyeket” kell berendezni azért, hogy a hallgatók mentális egyensúlya helyre billenjen, ha valami sértés éri őket; amikor összemosódnak a határok a nemi szerepek, gyerekkor és felnőttkor, főnök és beosztott, tanár és diák, munkahely és otthon között – felbukkan egy ember, aki azt hirdeti, hogy az élet nem mindig örömteli, a szenvedés nem szükségtelen, a terhek nem azért vannak, hogy meneküljünk előlük, és a világban szükség van a hierarchiára.” tovább: https://kepmas.hu/mr-kivetel-budapesten-jordan-b-peterson-a-bazilika-elott-az-erkolcsi-kotelessegekre-hivta-fel-a
Mennyire kerülhetnek padlóra a mai Y-, Z-generációs fiatalok szülői támogatás nélkül? És mi a helyzet az idősekkel, a baby boomerek vagy a veterán generációval? Őket ki fogja támogatni? Itt is vannak a legfrissebb statisztikák.
Az Y-generációsok viszonylag nagy része szüleivel él. A hazai lakosság 80 százaléka szerint a saját tulajdonú lakás továbbra is az önálló élet alapjának számít, felnőtt korban ez adja meg az otthon biztonságát – derül ki az OTP Bank első alkalommal elkészített Hello Otthon kutatásának eredményeiből.
Y-generációsok: kényszer vagy kényelemi mamahotelben?
