Kattints ide:
https://panpeterstop.blog.hu/2022/08/18/szorongo_ifjusag_mit_tehetunk
Bereczki Enikő generációkutató nemrég megjelent könyvében a Z generáció sokszínű digitális világának démonizálása helyett szórakoztatóan segíti az olvasót a mai fiatalok megértésében.
Bereczki Enikő úgy látja, a problémafeltárás önmagában kevés, kellenek eszközök is. Mint mondja, sokan a tudományos TikTok-videókon, instaverseken és a slampoetryn keresztül közelednek a kultúrához, a tanuláshoz, ami túlmutat a hagyományos kereteken, hitelesítési faktorokon. A rejtélyes Z generáció szerzőjével beszélgettünk.
Számos kamaszokat, fiatal felnőtteket érintő veszélyről és kihívásról írsz, A rejtélyes Z generáció – Együttműködés a mai tizen-huszonévesekkel című könyv mégsem a mai Z generáció bírálata, hanem egyfajta segítőkönyv, amelyben eszközöket is adsz ahhoz hogyan lehet kapcsolódni a mai fiatalokhoz. Szándékosan kerülted az „ezek a mai fiatalokozást!”?
Fontos ismerni az aggodalomra okot adó jelenségeket, amelyekre gyakori és természetes reakció a felháborodás, a sajnálkozás, a tehetetlenség vagy éppen a szörnyülködés. Ezek mind helyettesítő vagy parazita érzelmek. Eric Berne tranzakcióanalízis elmélete szerint. Azonban hiába éljük meg ezeket, nem segítenek rajtunk, csak az energiánkat emésztik fel. Az információ tehát önmagában nem elég: eszközökre, problémamegoldó gyakorlatokra van szükség. Ez az elv vezérelt a könyv írása során.
Tovább:
https://kulturpart.hu/2023/01/16/miert_rejtelyes_a_z_generacio
Csaknem száz diáknak tartott előadást nemrég Bereczki Enikő generációkutató a megyei könyvtárban. A Z generációhoz, a mostani 13–26 évesekhez tartozó mezőberényi és békéscsabai középiskolások a videójáték-függőségről, a digitális kiégésről, az intimszféráról, a multitastingról és mindezzel összefüggésben az önismeret hasznosságáról, valamint a generációs kihívásaikkal való megküzdési stratégiákról kaptak átfogó képet.
A Z generációhoz tartozó tizen- és huszonévesekkel szemben gyakran élnek a sztereotípiák; nehezen motiválhatók, csak a telefonjukat nyomkodják, képtelenek a kitartásra, nem akarnak felnőni. Ezek abból is fakadnak, hogy keveset tudunk a világukról, pedig szülőként, pedagógusként, munkaadóként vagy munkatársként elengedhetetlen, hogy együttműködjünk velük, túllépjünk előítéleteinken, ne mélyítsük tovább a generációs szakadékot.
Tovább:
https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2023/05/a-fuggoseg-csapdajara-is-figyelmeztetett-a-generaciokutato
Hiányzik a tisztelet! – hányszor hozza szóba az idősebb generációk a mai fiatalabb generációkkal kapcsolatban ezt a fogalmat. De vajon változott a jelentése az elmúlt évek alatt? Alapvetően jár vagy ki kell vívnunk a másik generációhoz tartozó ember tiszteletét?
Hogyan adható át a tisztelettel kapcsolatos üzenet, érték a fiatal generációknak, a gyermekeinknek? Meg lehet-e tőlük követelni? Egy szülőnek már havernak is lennie kell, hogy szót értsen a fiatal generációkkal? Miként működik ez a pedagógus-szülő-gyermek hármasában? A szigor és a tisztelet fogalma milyen viszonyban áll egymással? Mekkora és milyen szerepe van a magázódás vagy a tegeződés viselkedéskultúrájában?
Akikkel erről beszélgetünk: Titi Katalin, pedagógus, Dr. Salgó Adrienn jogász, coach, Bereczki Enikő ifjúsági és generációs szakértő és Csuja Imre színművész. (Forrás: https://mediaklikk.hu/cikk/2022/02/04/ridikul-a-tisztelet-ereje/)
A műsort ezen a linken lehet megtekinteni: https://mediaklikk.hu/video/ridikul-a-tisztelet-ereje/
A 60 év felettiek kevesebb, mint 20 százaléka tudja használni az okoseszközöket, ugyanakkor 80 százalékuk rendelkezik ilyen eszközzel itthon. Egy amerikai kutatás szerint sok idős ember élvezettel használja ki a közösségi média lehetőségeit, és ez segít nekik leküzdeni a magányt, sőt még az egészségüknek is jót tehet A közösségi médiát használó idős emberek általában elégedettebbek az életükkel. A depresszió kevesebb tünetét mutatják, és ritkábban szenvednek krónikus betegségekben, például magas vérnyomásban és diabéteszben. Ha belegondolunk a statisztikába, miszerint ma minden 5. lakos 65 év feletti, nem kevés emberről van szó. A nemzedéki különbségekből adódó feszültségek leküzdése, az egyre idősebbé váló népességnek a fiatalabb családtagoktól eltérő digitális eszközhasználati szokásaiból adódó különbségek kezelése, egyre jelentősebb energiaráfordítást kíván a társadalom részéről. Az egyre nagyobb számú és arányú időskorú népesség mentális és fizikai egészségének megőrzését szolgálhatják olyan generációk közötti együttműködést segítő programok, melyekben az intergenerációs tanulás összekötő erőként is szolgálhat a társadalom különféle nemzedékei között.
A kultúrában már éppen a baby-boomer nemzedék ifjúkorával megjelenő fiatalságkultusz nem kedvez az idősekkel szembeni túlzott előítéletek leküzdésének. Jan Keller, a neves morvaországi szociológus írja:
„a mesterségesen ápolt ifjúságkultusz az összes nemzedéket könyörtelenül belehajszolja a teljesítmény folyamatos növelésébe”.
Az ifjúságközpontúság lényege olyan, többnyire az ifjúságnak tulajdonított készségek felmagasztalása, mint a dinamizmus, rugalmasság, kreativitás, kockázatvállalás, alkalmazkodókészség. Ezek jelentőségét nem lehet tagadni, de azt sem, hogy az idősek élettapasztalata és értékei „humánvagyonná” teszik őket a társadalomban. Éppen ezért üdvözlendő minden olyan kezdeményezés, ami az ötven felettieket nem úgy állítja be, mintha minden nyugdíjhoz közeledő, az innovációkra teljesen zárkózott, besavanyodott generációk lennének.
Szerencsére egyre több olyan projektet, kezdeményezést lehet látni, ahol az idősebbek ábrázálása mentes ezektől a prekoncepcióktól.
Például a Da Vinci Kids TV és applikáció „Keress rá!” című Bafta-díj nyertes digitális biztonságot is feldolgozó sorozatában a nagymama karaktere például szakít a beszűkült megjelenítéssel és a filmben egy kifejezetten trendi nagyszülőt látnak az alfa-, Z-generációsok, aki a filmekben segít két unokájának abban, hogy az internethasználat tartalmi és lelki dimenzióit jól sajátítsák el, figyeljenek a biztonságukra és kedvesek legyenek egymással nemcsak az offline, hanem az online térben is. Tehát a nagyi a lelki intelligenciát is erősíti egy ítélkezés mentes légkörben.
Az intergenerációs tanulást is segíti minden olyan közös tevékenység, amelyben több nemzedék részt vesz. Miközben a fiatalok kellő tisztelettel és empátiával, türelemmel tanítják a szeniorokat (és erre tapasztalatom szerint a fiatalokat ki kell képezni), ők is rengeteget tanulhatnak tőlük, nem feltétlenül eszközhasználatról, hanem emberségről. Ha a fiatalok időtálló tudásra akarnak szert tenni, a közösségi és szociális készségekről sem szabad elfeledkezni, amelyek mérhetetlenül felértékelődnek a jövőben. Ezeknek a készségeknek a megszerzésére, elsajátítására az online világ nem ad sok lehetőséget. Például a szociális készségek terén az idősebbek lehetnek fölényben, hiszen a kütyükön keresztül ezen a területen nem lehet fejlődni, csakis a valós emberi kapcsolatok által, s ezekben a nagyobb élettapasztalattal bíró idősebb generációk segíthetik a fiatalokat. Magam is tapasztalom, hogy céges vagy intézményi intergenerációs rendezvények, workshopok alkalmával egy olyan tudástranszfer valósul meg, ami mind a fiatalokat, mind az időseket gazdagítja, miközben a generációs különbségek is csökkennek.
Intergenerációs workshop egy cégnél
A RTL-klub beszélgetés linkje: https://rtl.hu/reggeli/2021/12/13/boomer-jelenseg-generacios-kulonbsegek-a-60-ev-felettiek-kevesebb-mint-20-szazaleka-tudja-hasznalni-az-okoseszkozoket