Az Inforádiónak nyilatkoztam arról hogyan beszéljünk a háborúról az alfa generációs gyereknek, a Z generációs kamaszoknak.
Sajnos nem mindig megfelelően tálalják a híreket az “alfás” gyerekeknek, még az iskolában sem, nem beszélve arról, hogy a Z generáció tagja és a fiatalabb alfa generáció tagjai egymás között is megosztanak rémhíreket, amire a közösségi média ráerősít. Nem mindegy hogyan reagál a szülő, pedagógus. Sőt, az sem mindegy, maga a felnőtt hogyan viszonyul a hírekhez. Az is példaértékű a gyerek előtt.
A blogon is olvashatsz a témáról:
A felfokozott politikai időkben, különösen amikor a „háború” szót a legtöbb hír- és digitális csatorna közvetíti, fontos, hogy a szülők válaszoljanak ezekre a kérdésekre, még akkor is, ha nem tudnak pontosan mindent. Különösen fontos, hogy szabadon tudjanak velünk az ott látottakról, halottakról beszállni a gyerekek, hiszen nem minden felnőtt lát bele abba a digitális világba, ami egy gyereket körülvesz, hiszen gyakran a tinik és a szüleik külön médiaburkokban élnek.Ha nyitottak vagyunk ezekre a kérdésekre, azt jelezzük a gyermekünk számára, hogy „elhordozzuk ezeket a gondokat, terheket” helyettük.
Őszintén és kontextusban
Fontos, hogy ne próbáljuk kikerülni a témát, még ha kényelmetlen is számunkra, és helyezzük kontextusba a történteket, hogy jobban megértsék: „Igen, lehetnek feszültségek, amelyek fokozódnak az idegen országokban, azonban sok felnőtt van szerte a világon, aki nem akarja, hogy háború történjen”.
Vigasztaló lehet számukra a tudat, hogy többen vannak, akik nem akarják, hogy háború történjen, és mindent megtesznek, hogy elkerüljék a legrosszabb forgatókönyvet. Őszintén azt is megígérhetjük, hogy ha a helyzet megváltozik, és a veszély közvetlenebbé válik, akkor elmondjuk nekik.
Ha nincs meg a jó válasz
Nem baj, ha nem tudjuk a választ minden kérdésre. Nem szabad megijedni, ha olyat kérdez, amire képtelenek vagyunk válaszolni, vagy magunk sem tudjuk a választ. Hiszen nem is mindig azért kérdez, mert csupán a választ várja, hanem azért, hogy tudjon velünk beszélgetni, hogy kibeszélje ijedségét, félelmét és megnyugtató választ kapjon. És ez a megnyugtató válasz lehet az is, hogy “ezt nem tudom, de én itt vagyok neked, nekem bármit elmondhatsz.” Van, hogy a megnyugtatásra szánt mondatokat többször is el kell ismételni.
Engedjük meg gyermekeinknek, hogy kifejezzék saját véleményüket, érzéseiket. Ha a gyerekek segíteni akarnak a háború áldozatául esett gyerekeknek, örüljünk együttérzésüknek és segíthetünk megérteni, hogy az erőszak általában nem konstruktív megoldás. Tájékoztathatjuk őket arról, hogy vannak olyan szervezetek, például a Nemzetközi Vöröskeresztről, amely bármely ország áldozatain segíthet, akár háború idején is.
Életkornak megfelelően
Használjunk olyan szavakat és fogalmakat, amelyeket a gyerekek megértenek. A magyarázatot igazítsuk a gyermekek életkorához, nyelvéhez és fejlettségi szintjéhez. Egy öt éves gyerek, aki ijesztő megjegyzéseket hall rakéták kilövéséről, katonák sorozásáról nem képes eldönteni, hogy ezek a rakéták az ő utcájukban csapódnak be vagy egy másik országban vagy a világ másik részén. Éppen emiatt az ő nyelvükön kell megértetni velük a helyzetet és fontos megnyugtatni őket. Ha látott valamilyen harcos jelenet egy mesében – például a Mulanben -akkor azt is segítségül lehet hívni és visszaemlékezni a mese tartalmára és azt a végkicsengést erősíteni benne, hogy minden háborúnak vége szakad. Nem véletlenül használják a meséket terápiás célokra is. Nem mindegy milyen mesét választunk ehhez, lehetőleg olyat érdemes, amelyik láttatja a gyerekkel, hogy mi minden megtörténik az emberrel, mire vagyunk képesek, mit tehetünk a világ jobbításáért, miként győzzük le a nehézségeket. Az is lehet, hogy a kisebb gyermekek nem beszélnek közvetlenül a háborúról, de félelmeik megjelenhetnek a játékukban, lehetőséget adva a beszélgetésre. Előfordulhat, hogy egyes gyerekek nem akarnak beszélni gondolataikról, érzéseikről vagy félelmeikről. Kényelmesebb lehet képeket rajzolni, játékokkal játszani, vagy történeteket kitalálni.
Korlátozzuk a médiafogyasztást
Ne hagyjuk hogy a gyerekek előtt folyamatosan be legyen kapcsolva tévé erőszakos vagy felkavaró képsorokkal, zavaró vagy traumatikus jelenetekkel. Ilyenkor különösen fontos a szülői szűrő is a közösségi média használat során is felbukkanhatnak nem nekik való hírek. Időben is hasznos lehet korlátozni az eszközhasználatot, hiszen akkor több idő jut mozgásra, kültéri tevékenységekre, amelyek a stresszt is jobban levezetik.
Ügyeljünk saját mentális egészségünkre
Mind a kisebb, mind a nagyobb gyerekeket nagyon érdekeli hogyan reagálunk a világ eseményeire. “Érzelmi csápjaikkal”, rögtön leveszik mi milyen állapotban vagyunk. A gyerekek a szülő és a pedagógus viselkedését modellezik, ezért az hogyan reagálunk most, milyen állapotban vagyunk, példaértékű számukra.
Új segítőkönyv a COVID-generációval foglalkozó szülők, szakemberek, pedagógusok számára!
Nagy hozadéka az elmúlt hónapoknak az a tapasztalat, hogy a személyességet semmi sem pótolhatja. Nyilvánvaló, hogy ehhez szükséges egy belső igény is, de egyre több fiatal túltelítődött digitálisan és bizakodik, hogy ez a tanév nem végződik lezárásokkal, amely megfosztja őket egymás és a tanárok, munkatársak motiváló személyes jelenlététől.
2020-ban mindannyian egy olyan élethelyzetben találtuk magunkat, amely alapjaiban változtatta meg a mindennapjainkat. A hirtelen jött krízis után az elhúzódó stresszhelyzettel kell megbirkóznunk, miközben a gyermekek, fiatalok ebbe a helyzetbe nőnek bele, és az új keretek között kellene szocializálódniuk, miközben a szocializációs színterek beszűkültek. Mostanra – a kézmosás fontosságán és a PCR-teszt jelentésén túl is – már sok mindent tudunk, amit ilyen és hasonló helyzetekben lehet tenni megsegítésükre. Persze van még tanulni és vannak olyanok is, akik a negligálás félrevezető útját választják az elhúzódó küzdelemben. A Covid pandémiából idővel endémiává szelídülve velünk fog maradni, éppen ezért a szülők, a pedagógusok, a fiatalokkal foglalkozó szakemberek feladata kibővül. A Neteducatio gondozásában megjelent friss kötet szerzőivel arra vállalkoztunk (én egy fejezettel), hogy eddigi tudásunkat és tapasztalatainkat összegezzük, így adva kapaszkodókat szülőknek és pedagógusoknak, a pszichológia és a pedagógia eszköztárával felvértezve. Jómagam is írtam bele egy fejezetet.
A könyv témáiról a szerzőkkel a Lelki egészség hetén “rendhagyó szülői értekezletet” tartott a könyv szerzőivel a Netudatio szervezésében, ezt itt lehet megnézni:
Számos programot kínál a baranyai megyeszékhely több helyszínén a Kortalan Tudomány címmel zajló konferencia és fesztivál a Pécsi Tudományegyetem (PTE) intézményegységeinek szervezésében október 18. és 23. között.
A Homo Ludens 2.0 – Az ember virtuális világainak tudománya és művészete egész napos konferencián az előadók a videójátékokat számos nézőpontból megközelítik: szó lesz e-sportól, játékfüggőségről és mentális védelemről, hivatásos streamerekről és fogyasztókról, játékfejlesztésről, valamint az első magyar interaktív filmről is.
Téma: Homo ludens 2.0. Az ember virtuális világainak tudománya és művészete
Időpont: 2021. október 23. 13:30 órától (CET) – pedig jómagam és az ismert youtuber Kovács Zsolt fogunk beszélgetni ezekről:
Y és Z generáció, videójátékfüggőség, streamerek és youtuberek Milyen hatással van a videójátékok világa/”biznisze” a fiatalokra? Kiket “szippant” be leginkább? Kinek a felelőssége a kiskorúak mentális védelme ebben a közegben? Miért van szükség streamerekre? Függőség vagy hivatás – lehet-e egy gamer függő? YouTube vagy Twitch? Merre visz a jövő? Ezekre és hasonló kérdésekre keresi a választ egy generációs szakértő és egy youtuber.
Mára számos kutatás rámutatott, hogy az online térben felerősödnek személyiségjegyeink: ezt bizonyítja, hogy amíg az utcán csak elvétve hangzik el durva szó a járókelők között, addig ugyanezen emberek közt átlagosan tízszer több trágárság zajlik a közösségi médiumok kommentszekcióiban. Erről beszélgettünk a Life TV reggeli műsorában: https://lifetv.hu/teljes-adasok/2021/02/23/egyre-gatlastalanabbak-vagyunk-az-online-terben/2798
Amennyiben érdekel bővebben a téma, rövid Facebook-live előadásomat is megnézheted: https://fb.watch/3SaCtWYe-p/
Sok nyolcadikos Z-generációs számára nehéz időszak ez. Az élet egyik legkomolyabb döntését munka-, és élettapasztalat nélkül kell meghoznia a fiatal generációnak, ráadásul most zömében csak az online térben lehet tájékozódni.
Mit mondanak a kutatások?
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) idén is megvizsgálta a pályaválasztás előtt álló általános iskolások, vagyis a Z-generációsok középső skáláján mozgó diákok továbbtanulással és szakmaválasztással kapcsolatos terveit, céljait. A kutatásból kiderült, hogy míg a későbbi szakma mellett eddig a jó kereset volt a legfontosabb érv, addig most a választott munka szeretetét helyezték előtérbe a nyolcadikosok. Ez az eredmény teljesen egybevág saját tapasztalatainkkal is, amikor interaktív foglalkozásainkon pályaválasztás előtt álló fiatalokkal beszélgetünk. Több Z-generációs fiatal is beszámolt arról, hogy azért gondolja azt, hogy a munka szeretete fontosabb kell, hogy legyen a keresetnél, a pénznél, mert szüleinél tapasztalta, hogy azoknál, akik a munkát, amit kényszerből vagy csak a pénzszerzés miatt végzik, előbb-utóbb jelentkezik a kiégés, motivációvesztés és hasonló munkahelyi problémák, melyek a családi életbe is begyűrűzhetnek és gondokat okozhatnak. Ugyanakkor arról is tudomást szereztünk, hogy számos Z-generációs gondolja úgy, hogy bármennyire is vonzó egy szakma – általában a pedagógus, szociális és egészségügyi szakmákról nyilatkoztak így – ha nincs megfelelően megfizetve, biztos, hogy nem választanák azt.
A kutatások és tapasztalataink alapján azt lehet látni, hogy a szülők kulturális tőkéje, tapasztalatai és tanácsai jelentősen befolyásolhatják a fiatalok továbbtanulásra, szakmaválasztásra vonatkozó döntéseit
Szülőként mit tehetünk?
De hogyan is segíthetik – különösen a ilyen nehéz időszakban, mint most a COVID-járvány alatt – szülők a a Z-generációsok pályaválasztási döntését?
Abban is tudják támogatni a Z-generációs gyermeküket, ha sorra veszik az idevonatkozó szempontokat, például: a személyiség, az alkati adottságok, és képességek minél reálisabb ismerete. Hiába szeretne egészségügyben dolgozni, ha fél a vér látványától, vagy nincs jó kézügyessége, mint ahogy az ápolónőnek is szükséges ez, ha vénát szúr.
A másik fontos dolog a Z-generáció számára, – mely sokszor kihívást is jelent – pályaismeret. Érdemes minél többet megtudni az adott területről. Ma már nagyon sok információ elérhető az interneten, buzdítsák őt önálló kutatásra! Ilyen felületek például a pályaorientációs portál, az iskolák honlapjai és a fórumok.
Nem árt némi munkaerő piaci ismeretet sem szerezni a Z-generációsoknak, például a hiányszakmák figyelemmel kísérésével, az álláshirdetések áttekintésével, vagy a különböző előremutató adatok tanulmányozásával sokat meg lehet tudni. Segít a döntésben ha meg tudja becsülni a fiatal a választott pálya társadalmi elismertségét, gazdasági hasznosságát, ezáltal majdani árát.
Mi a legfontosabb?
A Z-generációról általánosságban elmondható, hogy sokat szorong, bizonytalan, hiszen a fiatalokat körülvevő világ is gyorsan változik, kevés a biztos pont, a kapaszkodó. A legfontosabb üzenet, hogy ne féljen döntéseket hozni, mert semmi végleges dolog nem történik az életében! A jövő generációinak, a Z-generációnak rugalmasnak kell lenni az állandóan változó környezeti feltételek miatt, és fel kell készülniük arra, hogy akár többször is pályát fognak módosítani, mint, ahogy azt nagyszüleik tették.
InfoRádió: “A pandémia elsősorban a Z-generáció munkaerőpiaci- és tanulmányi esélyeiket, mint sem az egészségüket veszélyezteti”
Olyan döntéseket kell most meghozniuk a Z-generációs 8. osztályosoknak vagy a 12. osztályos gimnazistáknak, amelyek meghatározhatják a sorsukat, ezért szükséges az odafigyelés, a segítség. Mindezekre azoknak fiataloknak is szükségük lehet, akik a munkahelyükön küzdenek kihívásokkal a home office, a közösségből való kiszakítottság vagy a monotonitás miatt. A megoldás itt a napi rendszer, rutin kialakításának, a természetben való rendszeres sétának, mozgásnak, valamint a virtuális közösségi programokon való részvételnek a segítése lehet, hogy ne a munkahelyen való felmondással akarják megoldani a helyzetet– az InfoRádiónak nyilatkoztam, melyet ezen a linken lehet meghallgatni: https://infostart.hu/belfold/2021/01/17/a-z-generacio-is-jocskan-megsinyli-a-jarvanyt
A Z-generáció pályaválasztása a járvány idején – Tibenszky Moni Lisával és Jocó bácsival és velem beszélgettek a Kossuth Rádióban
A január 8-i adásában is hosszasan beszélgettünk az idei felvételi nehézségeiről, jó megoldásokról, hogyan segíthetnek a Z-generációsoknak a szülők. Itt hallgatható vissza 10 óra 33 perctől, kattints ide!
RSS - Posts