A tévénézési ranglistán hazánk sajnos elég rossz helyen szerepel: egy fő átlagosan napi 5 órát televíziózik. És ha ehhez még hozzáadjuk a három és fél órás internetezést is, akkor bizony elég elkeserítő a helyzet.
Véget ért a 20. Biztonságos Internet Nap/Safer Internet Day. A Gyermekmentő Szolgálat különleges, internetbiztonsággal kapcsolatos programokat szervezett.
Idén 20. alkalommal tartották meg világszerte a Biztonságos Internet Napot (Safer Internet Day – SID). A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, mint a Safer Internet Program (SIP) magyarországi konzorciumvezetője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem termeiben különleges, internetbiztonsággal kapcsolatos programot szervezett 2023. február 7-én.
Bereczki Enikő ifjúsági és generációs szakértő, mentálhigiénés prevenciós specialista arról beszélt, hogy a közösségi média milyen hatással van a gyermekek, fiatalok önértékelésére, testképére. Szerinte az állandó ingerek hatására a fiatalok sokszor modellekhez és influenszerekhez mérik magukat, gyakran szoronganak. Kihangsúlyozta, hogy ezek a problémák elsősorban a Z generációt érintik, mivel ők azok, akiket szüleik többnyire magukra hagytak az online térben. A fenti videóban is megszólal.
Z-generáció, te különc! De vajon tényleg ők változtak meg? Nem lehet, hogy csak a szabadságukat irigylik sokan? Mennyi köze van ehhez a közösségi média elterjedésének? Utóbbi szinte naponta nyomokat hagy társaskapcsolatainkon, önértékelésünkön és az élethez való hozzáállásunkon.
Csapjunk a közepébe: a mai fiatalok tényeg hajlamosabbak a kiégésre?
Ez egy nagyon érdekes kérdés. Ezt több oldalról is meg lehet világítani. Egyrészt nem szabad elfelejtenünk, hogy az előző generációknál ez a probléma abszolút nem került fókuszba. Talán az X-generáció – a mostani fiatalok szülei – találkozhatott először ezzel a fogalommal, hogy „kiégés”. Természetesen a kiégés mint jelenség, mindig is létezett, de nem volt nevén nevezve.
Már akkor is érezhető volt a tiniknél ez a fajta fásultság?
Az idősebb generációnál leginkább azoknál jelentkeztek a kiégés első jelei, akik már jóideje – jellemzően humán szakterületeken dolgozó embereknél – jelen voltak a munka világában. Sokáig létezett is egy szemlélet, hogy ez nem rögtön, munkavállalás előtt kezdődik. Most azt lehet látni, hogy a fiatalok is kiégnek, már akár az iskola időszakában is.
Akiknek a torkán már nem lehet lenyomni, hogy mindent tűrni kell – mit művel a Z generáció a munkahelyeken?
Nem munkakerülő a Z generáció, csak úgy érzi, hangot adhat a vágyainak, és ezzel felkavarhatja az állóvizet a munkahelyeken. Nincs két egyforma fiatal, de a mostani pályakezdők preferenciái és lehetőségei is teljesen mások, mint az előző nemzedékeknek. Ez azonban nem egyenlő azzal, hogy lusták lennének, vagy ne szeretnének dolgozni.
Még mielőtt megnéznénk, mi a helyzet Magyarországon, érdemes megjegyezni, hogy egyrészt nagyon más az amerikai és a magyar fiatalok valósága, másrészt, ahogy két egyforma felnőtt, úgy két egyforma fiatal sincsen. Ahogy Bereczki Enikő generációs szakértő, A rejtélyes Z generáció című könyv szerzője is felhívja a figyelmet: egyetlen generáció sem teljesen homogén. „Többféle attitűd jelenik meg a munkához való hozzáállásnál is. Ha valaki találkozik a Z generáció egy éppenséggel nem túl szorgalmas tagjával, akkor hajlamos a többiről is azt gondolni, hogy »lusta«. Ám ez félreértés, mert ha megnézzük, ma hány fiatal dolgozik ahhoz képest, hogy hányan dolgoztak ugyanebben az életkorban például a szülői (zömében az X) generációban, akkor rájövünk, hogy jóval többen” – mondja a szakember.
Tovább a teljes cikkre, amely az RTL Klub oldalán jelent meg:
Motivációs kampány indul Magyarországon a tudatos öltözködés népszerűsítésére és a tinédzser lányok védelmében. A Pán Péter Stop nevű ifjúsági blog családvédelmi és más szakmai szervezetekkel, hazai médiaszemélyiséggel karöltve arra hívja fel fiatal lányok és szülők figyelmét, hogy mind a virtuális térben, mind a valós életben mit tehetnek saját védelmük érdekében.
