A huszonévesek csaknem 60 százaléka, a harmincasoknak pedig majdnem egyharmada szüleivel együtt lakik – derült ki egy friss felmérésből. Miért nem tudnak elköltözni a mai Y-generációsok?
A KSH statisztikái szerint 1990 óta folyamatosan növekszik a felnőtt gyerekek száma – míg 1990-ben 459 ezer 20-39 év közötti fiatal felnőtt élt a szüleivel, addig 2001-re számuk megduplázódott, 819 ezerre nőtt, s a felmérés idején valahol 883 ezer körül forgott a mamahotelben élő felnőttek száma. Míg 1990-ben 16 százalék, a 2011-es népszámlálás idején már 31 százalék volt a felnőttként szüleikkel élők aránya.
Mamahotel-típusok
A szüleikkel élő felnőtteket külön csoportokba osztja Monostori Judit és Murinkó Lívia a 2015-ös Demográfiai portré című kötet Család és háztartásszerkezet című fejezetében. A szülőkkel, gyerekstátuszban élő felnőttekkel foglalkozó alfejezetben négy jellemző típust különítenek el:
- A kényelmes mamahotelben élők, ők vannak a legtöbben – az összes szülővel élő felnőtt negyven százalékát ők teszik ki -, akiket főként kényelmi szempontok vezérelnek, és kevésbé a kényszer.
- A szűkös mamahotelben élők, akiknek lakás- és anyagi helyzete a legrosszabb a négy csoport közül. Náluk a kényszerhelyzet erős, közöttük igen magas a rokkantnyugdíjasok, az egyéb inaktívak és az egészségi problémákkal küzdők aránya.
- Elvált, visszaköltöző szülők: olyan egyedülállók, akik egy felbomlott kapcsolat (házasság vagy élettársi együttélés) után tértek vissza a szülői házba.
- Háromgenerációs családokban élők: olyan házasok vagy élettársi kapcsolatban élők, akiknek kétharmadának gyereke is van, és egyikük szüleivel közös háztartást tartanak fent.
Gary Chapman és Ross Campbell szerzőpáros Szülőfüggő fiatalok című könyvükben feltárják azokat az érzelmi, társadalmi és anyagi nehézségeket, melyeket a sokáig otthon lakó vagy újra hazaköltöző gyermekek okoznak. Foglalkoznak a fiatalok önállósulásának útjában álló akadályokkal, illetve a leggyakoribb konfliktusforrásokkal és ezek kezelési módjaival. A szerzők szerint az egyik fő problémát jelenleg az okozza, hogy az Y generációnak, (az USA-ban ők az 1980 és 1995 között születtek) teljesen más körülmények között kellett felnőtté válnia, mint annak idején szüleinek.
A teljes cikket a Pán Péter, Stop! blogon találod:
Ciki vagy nem harmincasként mamahotelben élni?
Trackbacks/Pingbacks