Milyen szülők ma az egykori kulcsos gyerekek, az X generáció tagjai? Hogyan nevelik a mai tizenéveseket, akik ki vannak téve az online tér információdömpingjének?

A mostani Z generáció (2010-1996) szülei, a rendszerváltók nemzedéke, azok, akik annak idején sokat nélkülözték a saját szüleiket, mert már nemcsak édesapjuk, de édesanyjuk is dolgozott. Délután egyedül voltak, sok mindenről maguk kellett gondoskodniuk. Ők a kulcsos gyerekek, az X generáció tagja (1979-1965)i

Szülőként a tekintélyelvűség árnyai ellenére a legtöbbjük demokratikus elvek mentén neveli gyerekeit. A határok meghúzása kulcsfontosságú a gyermek biztonságérzetéhez, míg az online térben való fokozatos navigálás szabályokat és figyelmet igényel. A gyereknevelésben már kötődően viszonyulnak fiaikhoz, lányaikhoz és a megértésre és a fejlődésre összpontosítanak.

X-generációs szülők nevelési elveire a következő attitűdök jellemzők – a teljesség igénye nélkül:

  1. Demokratikus megközelítés: Az X-generációs szülők hajlamosak demokratikus elvek mentén nevelni gyerekeiket, elősegítve az önállóságot és döntéshozatali készségeket.
  2. Autonómia fejlesztése: Fontosnak tartják, hogy a gyerekek fejlesszék az önállóságukat és kreativitásukat, lehetőséget adva nekik a saját életüket irányítására: „Ne légy szürke, vállald fel önmagadat”
  3. Határok kijelölése: Annak érdekében, hogy a gyerekek biztonságban érezzék magukat, a felelős X-generációs szülők hangsúlyt fektetnek a határok kijelölésére és megtartására is.
  4. Szabadság érzete: Céljuk, hogy a gyerekek számára teremtsék meg a szabadság érzetét, lehetőséget adva nekik arra, hogy kifejezzék saját véleményüket és érdeklődési körüket. Számos lehetőséget megismertetnek velük a népi tánctól a hip-hopig, a japán nyelvtanfolyamtól a robotikáig.
  5. Online figyelem és szabályozás: A technológiai térben való fokozatos navigálás érdekében a digitálisan is felelős szülők szabályokat alkalmaznak, és figyelnek a gyerekek online tevékenységeire, biztosítva a biztonságos és tudatos használatot. Például szűrőket állítanak be, figyelnek az online védelemre, biztonságra, felkészítik a gyerekeket erre, van meghatározott képernyőidő, illetve beszélgetnek is arról mi történik az online térben
  6. Ráhagyó nevelés: Az, amikor a szülő nem szab határokat, normákat nem vezeti a gyereket, és minden döntést rábíz az ő választásaira. A kibúvókat, a felelősség elhárítását elfogadja a gyerektől.
  7. Túl baráti kapcsolat: Hasonlóan az előbbihez a szülő inkább a gyerek barátja próbál lenni, mintsem felelős szülővé válni,  ez a magatartás megakadályozhatja a szükséges határok és iránymutatások kijelölését. Végső soron magára marad a gyerek, akinek nem játszótárs, hanem szülő kellene.
  8. Online figyelem elhanyagolása: Amikor a szülő nem veszi észre vagy nem foglalkozik a gyerek online tevékenységeivel, elhanyagolva ezzel a potenciális veszélyeket, illetve nem lesz képe a kamasz gyereke életének fontos részleteiről, például influenszerek befolyása, online játékok, érdeklődési körök stb.
  9. Helikopter szülő: Ha a szülő túlzottan beavatkozik a gyerek mindennapjaiba, – például mindent megcsinál helyette, házi munkába sem vonja be, amikor már képes lenne részt venni benne – megakadályozva ezzel a felelőségvállalást és önállóságot.
  10. Túlféltés: Az, amikor a szülő túlzottan félti a gyermeket az esetleges veszélyektől, és ezért mindenben túlzott védelmet nyújt neki, megakadályozva ezzel a szükséges tapasztalatszerzést.

    A 21. századi szülőségről  A rejtélyes Z generáció című könyvemben részletesen is írtam.

KATTINTS IDE a témáról szóló rövid tévés beszélgetés megtekintéséhez::
rtl_2023.JPG

Pin It on Pinterest

Share This
;