Az Y-generáció volt a témája annak az interjúnak, amit Varga Dominika Kincső, joghallgató, a Jurátus -az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának a Hallgatói Önkormányzat védnöksége alatt működő kari magazinjának – újságírója készített velem.
A vásárlási döntések szempontjából az Y és a Z generáció, vagyis az 1980 és 2000, illetve a 2000 után születettek a legkönnyebben befolyásolhatók. Ezek a korosztályok hajlamosak leginkább az impulzív, vagyis hirtelen döntésből fakadó, átgondolatlan vásárlásokra – derül ki az Antall József Tudásközpont (AJTK) Suschool ismeretterjesztő fórumán ismertetett reprezentatív kutatás adataiból.
Vásárlás és boldogság
Az AJTK kutatási adataiból azt is megtudjuk, hogy az idősebb generációkat kevésbé teszi boldoggá a vásárlás, és akkor is inkább a használati cikkek beszerzését jelölik meg örömforrásként, míg a fiatalabbak gyakrabban érzik boldognak magukat a vásárlás hatására, náluk leginkább ruházati cikkek és élelmiszerek szerepelnek a listán. A 15 év alattiak közel 40 százalékát, a 15–20 éveseknek pedig a negyedét minden alkalommal boldoggá teszi egy új termék vásárlása. Minél idősebb valaki, annál kevésbé jellemző rá ez az attitűd, 20 és 30 éves kor között már csak minden ötödik, 30 és 50 év között minden tizedik válaszadó tartozik e körbe, 50 év felett pedig csupán 8 százalék nyilatkozott így. Éppen ezért az impulzív vásárlás is a fiatalabbakra jellemző: a 15 év alattiak kétharmada, illetve a 15–20 évesek 70 százalékával előfordul, hogy hirtelen felindulásból, „mert megérdemlem” alapon vásárol. A 20 és 30 közötti válaszadóknak a harmada, a 30–50 éveseknek 15, az 50 felettieknek pedig már csak 4 százaléka válaszolt így.
A fiatalabbak gyakrabban érzik boldognak magukat a vásárlás hatására, náluk leginkább ruházati cikkek és élelmiszerek szerepelnek a listán. A 15 év alattiak közel 40 százalékát, a 15–20 éveseknek pedig a negyedét minden alkalommal boldoggá teszi egy új termék vásárlása. Minél idősebb valaki, annál kevésbé jellemző rá ez az attitűd, 20 és 30 éves kor között már csak minden ötödik, 30 és 50 év között minden tizedik válaszadó tartozik e körbe, 50 év felett pedig csupán 8 százalék nyilatkozott így. Éppen ezért az impulzív vásárlás is a fiatalabbakra jellemző: a 15 év alattiak kétharmada, illetve a 15–20 évesek 70 százalékával előfordul, hogy hirtelen felindulásból, „mert megérdemlem” alapon vásárol. A 20 és 30 közötti válaszadóknak a harmada, a 30–50 éveseknek 15, az 50 felettieknek pedig már csak 4 százaléka válaszolt így.
Kik engedhetik meg maguknak?
Az otthonlakó, a szüleik által eltartott fiatalok könnyebben megengedhetik maguknak, hogy a vásárlási hóbortnak hódoljanak, mivel szüleik gondoskodnak alapvető szükségleteikről, így önálló keresetüket sokszor vásárlásra, szórakozásra vagy utazásra fordítják. Azt szokták mondani, hogy a nők többsége, a férfiakkal ellentétben nem kizárólag azért vásárol, mert valóban szüksége van valamire, hanem, mert így próbál valami hiányt kompenzálni vagy egyszerűen csak unatkozik, de egyre több férfi próbál magának ilyen módon örömet szerezni. Az angol nyelvben erre találták ki a „retail therapy” (vásárlási terápia) valaki kifejezést is. A boltkórosokat ugyanolyan jó érzéssel tölti el a vásárlás, mint a bárkit, aki még ha végül nem is vesz semmit, akkor is jó szórakozás jelent neki, ha felpróbálhatott szép darabokat, gyűjthetett ajándékötleteket és kikapcsolódhatott. Viszont már gond van akkor, ha automatikusan vásárlásba menekül, amikor az életben problémája akad.
Kiskamaszok is számítanak!
Bár a 10-22 évesek többsége a nem túl tetemes zsebpénzükből költenek is, a K&H szerint a magyar kiskamaszok többsége már évi több ezer forint zsebpénzzel gazdálkodik. Egy 15 éven felüli átlagos kamasz már hetente ötezer forintnál is többől is! A mai fiatalokra még akkor is érdemes figyelni, ha nem kifejezetten ők képezik egy márka vagy szolgáltatás fő célcsoportját, mivel nagyobb hatást gyakorolnak szüleik, nagyszüleik vásárlásaira is, mint gondolnánk, hiszen az idősebbek őket kérik meg, hogy online is tájékozódjanak az adott szolgáltatásról vagy termékről akár vásárlói véleményekről is, mielőtt megvennék.
Bővebben:
Ha van munkahelyünk, akkor valószínű, hogy már van néhány Y-generációs munkatársunk. A startup-okban dolgozóknak pedig szinte borítékolható, hogy maga a főnöke is ipszilon. Egyes becslések szerint 2025-re a munkaerőpiac 75 %-át az Y-generáció alkotja majd. Az Y generációt nagyon magas irányítási vágy jellemzi, sokan vezetői szerepre vágynak és viszonylag rövid időn belül szeretnék ezt a célt elérni.
A brandépítéssel és tehetségmenedzsmenttel foglalkozó Universum Global vállalat az INSEAD Emerging Market Institute-tal közösen több mint 16000 Y-generációssal végzett kutatásában górcső alá vette azokat a sarkalatos pontokat, amiben az 1980 és 1995 között született fiatalok különböznek elődeiktől: a fiatalok 41 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a vezetői, menedzseri szerepvállalás rendkívül fontos számára. Legnagyobb részük (35%) szerint ez a juttatás miatt lényeges számára, 31 százalék viszont azt mondta, hogy motivált arra, hogy szeretne befolyást gyakorolni és ugyanennyien pedig vezetőként látja az esélyt arra, hogy stratégiai szerepet tölthessen be egy vállalat vagy szervezet működésében.
Az Y-generáció, vagyis az 1979 és 1995 között születettek nagy része egy kutatás szerint vezetőnek látja magát, viszont ilyen pozícióban jóval kevesebben vannak. Akik vezethetnek, viszont hűségesebbek, legalábbis a Deloitte egyik tanulmánya szerint.
Az Y-generációs vezetők esetében három fontos tényezőt emel ki a Forbes egyik cikke.
Már jelenleg is 20 százalékuk vezető szerepben van, legalábbis a Deloitte egy 2016-os tanulmánya szerint, mely 29 országban vizsgált 7700 1982 után született, főállású diplomást. Ez az arány várhatóan 2018-ban csak tovább emelkedik. Az Y-generációsok vezetők az etikát, a rugalmasságot és a visszajelzést hangsúlyozzák leginkább vezetői praxisukban.A felmérés az Y generáció egyik tipikus attitűdjének tartott gyakori munkahelyváltás – job hopping – és a céghez való lojalitást is vizsgálta. Azoknak a 71 százaléka, akik 2 éven belül terveznek felmondani nem elégedett azzal, ahogy jelenlegi munkahelyükön a vezetői készségek fejlesztése folyik. Ahogy az alábbi ábrán is látható, a leghűségesebb alkalmazottak úgy látják, hogy sok támogatást/tréningek kapnak ahhoz, hogy vezetői készségeik kifejlődhessenek, és a fiatalabb beosztottakat is aktívan ösztönzik a vezetői szerepekre. Ellenben a a legkevésbé lojális alkalmazottak azok, akik úgy érzik, elfeledkeznek róluk a vezetői pozíciók számbavételekor, illetve, nem kapnak lehetőséget vezetői készségeik fejlesztésére. Jó irányt mutat azonban a nemek aránya a senior pozíciók esetén: viszonylag kevés az eltérés ebben a tekintetben.
Mivel jár, ha valaki túl fiatalon kerül vezetői pozícióba?
Egyed Ildikó, az AurumRecruitment munkaerő-
„Egy kezdő ifjút nehezen fogadnak el vezetőjükként az emberek, így az első időszakban nagy energiát emészthet fel a kollégák bizalmának elnyerése, ami akár kudarcba is fulladhat. Továbbá, mivel még nem rendelkezik kellő élettapasztalattal, nem élt meg elég „emberi játszmát”, nem képes bizonyos szituációkban megfelelően reagálni, jó döntéseket hozni, ami nagymértékben frusztrálni fogja. A frusztráció és a feldolgozatlan kudarcélmények együtt pedig akár személyiségzavarhoz is vezethetnek. Nem utolsó sorban szembe kell nézni a korai kiégés veszélyével, ami szintén negatív irányban fordíthat egy addigi sikeres életutat.”
A szakértő a veol.hu megkeresére azt javasolja az ambíciózus ipszilonoknak, hogy, legyenek kicsit türelmesebbek, hagyjanak elég időt arra, hogy elsőként önmagukat megismerjék a munka világában. Térképezzék fel saját erősségeiket, gyengeségeiket, motivációjukat. Éljenek át konfliktusokat, sikereket, gyűjtsék a tapasztalatokat még a ranglétra alján és alaposan figyeljék meg a vezetői élet minden apróbb részletét, mielőtt végképp ezt az utat választják. A házépítést sem a tetővel kezdjük, hanem egy erős alappal, ugyanezt érdemes követniük a szakmai pályájuk során is, ha hosszú távon stabil lábakon kívánnak állni.
szerző: Bereczki Enikő generációs és ifjúsági szakértő generationdilemmas.com
