Miért kritikusak a fiatalok az idősekkel, és az idősek miért nem figyelnek a fiatalokra? – Tükröt tart nekünk a generációkutató
Hat egymás mellett élő generációval foglalkozol. Kik ők?
Egyrészt a három fiatalabb generációval: az Y generáció az 1980 és 1994 között, a Z generáció az 1995 és 2009 között, az alfa pedig a 2010-től születetteket foglalja magában. A babyboomerekkel (1946 és 1964 között születettek) és az X generációsokkal (1965 és 1979 között születettek) is foglalkozom, ugyanis a jelenlegi munkáltatók, vezetők nagy része még X generációs vagy babyboomer, és a mai fiatalok nem könnyen értik meg ezt a két nemzedéket. A déd- vagy nagyszülők nemzedéke a „veteránok”, ők azok, akik 1945 előtt születtek, és nagyon is fontos szerepet játszanak a lemenők életében. Kutatom a fiatal generációk szokásait, de segítek is nekik a szüleik, nagyszüleik, idősebb munkatársaik, feletteseik jobb megismerésében, megértésében. A munkáltatóknak pedig abban segítek, hogyan vonzzák be, vagy még inkább hogyan tartsák meg a fiatal munkavállalókat.
A néma világjárványként értelmezett kiégésben világszerte egyre többen, és egyre fiatalabbak is érintettek.
A munkahelyeken egyre több fiatal munkavállaló számol be a kiégés érzéséről egy kutatás szerint.. Az Indeed álláskereső webhely 2021-es felmérése azt mutatta, hogy az Y és a Z generációs munkavállalók között a legmagasabb a kiégés aránya, 59%, illetve 58%. Ráadásul ez a mutató a Z generációnál hihetetlen sebességgel növekszik, 2020-ban ugyanez a szám a Z generációsok között 47% volt, az Y generáció tagjainál pedig 53%.
Nehezíti a fiatalok helyzetét, hogy a pihenés minősége is változott. Miután letudták a munkát, tanulást − ami természetesen számítógép előtt zajlott, folyamatosan jöhetnek ezzel kapcsolatos üzenetek.
A munka-magánélet egyensúlya akkor jó, ha valóban meg van teremtve az egyensúly, a határhúzás és a lehetőség a zavartalan kikapcsolódásra is és az összpontosításon alapuló munkavégzésre is.
Digitális kiégés
A rejtélyes Z generáció című könyvem írása közben végeztem egy online felmérést, amelyben a 13-25 év közötti fiatalok 62 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a Covid hullámai alatt digitális kiégést is megélt. A folyamatos multi-tasking, vagyis több feladat vagy látszatfeladat egyszerre végzése nagyban hozzájárult a gyors kiégéshez ebben a kényszerhelyzetben. Számos hallgató veszítette el diákmunkáját ebben az időszakban, és vágott bele online végezhető tevékenységbe – például online ügyfélszolgálatnál, webshopoknál vállalt munkát. Mások saját vagy a családtagjaik használati tárgyait kezdték értékesíteni online – közben pedig ugyanabban a térben folytatták tanulmányaikat, az íróasztal mellett, a képernyő előtt. Ezalatt cseteltek is, görgették a közösségi oldalakat, ügyet intéztek az ügyfélkapun, vagy anyagot gyűjtöttek egyéb iskolai feladatukhoz. Mindeközben nem vagy jóval korlátozottabb formában volt lehetőségük olyan stresszoldó tevékenységekre, mint a sport, a koncertek, a baráti összejövetelek, iskolán kívüli programok. A gyors, állandó váltás, amit a multitasking jelent, oda vezet, hogy az agy túl gyorsan elégeti az üzemanyagot, ezáltal kimerültnek, dekoncentráltnak érezzük magunkat már igen rövid idő után. Szó szerint kimerítjük a tápanyagokat az agyunkban. A könyvem is rámutattam arra, hogy már az is segíthet a digitálisan kiégett fiataloknak, ha megismertetjük velük a multitasking hátrányait és adunk számukra
néhány tippet hogyan tehetnek ellene. Például ha csökkentik az szimultán feladatokat, és lehetőleg egy, maximum két tevékenységet folytatnak egyszerre (esszéírás, zenehallgatás). Segíthet, ha a feladatokat 20 perces blokkokra osztják, és próbálnak ezalatt kizárólag egyetlen feladatblokkra koncentrálni. Hasznos lehet, ha hétvégenként vagy olyan időközönként, ami megvalósítható számukra tartanak egy digi-detox napot, amikor felszabadulhatnak a digitális terheltség alól.
A kiégés megelőzésében szerepet játszik több tényező, például:
egészséges alvási szokások kialakítása
a rendszeres fizikai aktivitás
a pihenés módszereinek rendszeres alkalmazása
társas támogatás
Ebben a műsorban Velez Csaba pszichológust és engem kérdeztek a témáról:
Elmegyek egy buliba, majd flexelek a haverok előtt, skippelem a sulit, aztán chillezek egyet? Vajon megértjük a kamasz gyerekeinket? Mennyire erős az internetes hatás? És vajon mi, szülők hogyan kommunikáltunk fiatalkorunkban? De milyen hatással van ez a köznyelvre? Szlengek, korok, generációk, fullos és offos történetek.
Akikkel ennek a Ridikül utánajárt: Nagy Feró énekes, Iványi Domokos egyetemista, Prof. Dr. Mocsai Lajos rektor és jómagam csatlakoztam meglepetés-vendégként. Semmiképp sem hagyható ki Dióssy Klári műsorvezető, akin mindig elcsodálkozom hogyan képes ennyire profin, ennyire empatikusan és ilyen lendületesen koordinálni ennyiféle embert egyetlen témában. Ja, és a Z-generáció Domi jól kifogott rajtam, pedig a pacekot még itthon is gyakran használják Z-generációs családtagok..borzasztó, hogy nem jutott eszembe … vagyis ez nagyon krindzs… Kattints ide és nézd meg: https://mediaklikk.hu/video/ridikul-szleng-a-lelke-mindennek/
Mivel a legfontosabb emberi szimbólum a nyelv, és ezen keresztül határozzuk meg magunkat is. Ez tehát bonyodalmakat okoz a mindennapi kommunikáció során otthon, a munkahelyen és az iskolákban. Mivel az új generációk- most a Z-generáció -megpróbálják önmagukat a régitől eltérőként definiálni, új nyelvet és szlenget alkalmaznak, lehetővé téve egy adott nemzedék számára, hogy az előzőtől való különbség érzetét keltse. Mivel a társadalom minden egymást követő nemzedéke küzd annak érdekében, hogy megalapozza saját egyedi identitását elődei között, a generációs szakadékok nagy befolyást gyakorolnak a szleng folyamatos változására és alkalmazkodására. Minden generáció új szlenget fejleszt. A szocializmus kedvelt szlengjeit a Babyboomer és az X-generáció ugyan érti még – bár lehet a szóhasználatból kezd kikopni, de a fiatal nemzedékek nem igen tudják mi az a maszek, zsuga, csipáz vagy mit takar a toljunk el egy staubot, burkoljunk be valamit a talponállóban stb.
Az is érdekes, hogy egy adott generáció fiatalságában mi volt épp a lingua franca, a közvetítő nyelv. Manapság az angol a legtöbbet használt lingua franca, de a volt Szovjetunió utódállamaiban, vagyis nálunk az orosz volt. A nagyszülők, szülök még tudják mi a „taváris” „igyi szjudá”, de a fiatalok közül már csak az, aki tanul oroszul, és ez ritka. A mai internetszleng jórészt angol szavakból áll, és gyakran ékezetek nélkül íródik, rövidítve. Egy idősebb digitális bevándorló nem feltétlenül érti ezeket, például egy nagyszülő nem érti, mi lehet Z-generációs unokája sms-ében a 4 U (neked) vagy a 10 x (köszönöm) vagy a XD (hatalmas röhögés). A fiatalok tapasztalataim szerint ezt úgy éli meg, hogy a szülők/tanárok azt gondolják, hogy ha ők is úgy beszélnek, jobban befogadják őket.
Ugyanakkor sok szlengkifejezés terjedt el a médiában, és használnak is, ami korábban elképzelhetetlen volt pl: elviszi a balhét, anyázás, biznisz, rámozdul. A közösségben élésre, elfogadásra bármelyik generációnál jobban vágyó serdülőket ma olyan világ veszi körül, amelyben a szűkebb és tágabb normákat továbbhagyományozó család háttérbe szorul, amelyben a felgyorsult élet türelmetlenséget és bizonytalanságot eredményez, amelyben a másik földrészen élők egy kattintással elérhetők, miközben a számítógép előtt ülők a magánytól és a kirekesztettségtől félnek. A közösségépítő szleng erre jelenthet gyógyír a Z-generáció tagjainak.
Hogyan segíthet egymásnak idős és fiatal – hogy a 0/24-ben otthon töltött napok kellemesebbek legyenek? Hogyan tudunk közelebb kerülni egymáshoz – és így harmóniában élni?
Bereczki Enikő generációkutató a Pán Péter, STOP! blog alapító-szerkesztője. intergenerációs szakértőként évek óta tanulmányozza a generációk együttélését, tréningeket tart és publikál is a témában. Hogy látja ő a jelen helyzetet – és milyen megoldási javaslatai vannak a különös összezártság hozta új helyzetben? Hogyan segíthetünk most a pályaválasztás előtt álló Z-generációnak? Erről tart ingyenes online előadást a Bács Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Pályaválasztási Osztályának szervezésében 2020. december 17-én 18:00-kor.
DIGITÁLIS SZUPERHŐS KONFERENCIA – PROGRAM 18:00 KÖSZÖNTŐ Ferdinand Habsburg, mint a konferencia védnöke köszönti a konferencia résztvevőit
Gyerekek a neten Németh Barbara, Hintalovon alapítvány Gyerekrészvétel programvezető: InternetMost kutatás – Mit gondolnak a gyerekek az internetről? Bereczki Enikő, ifjúsági és generációs szakértő: A Keress Rá internetbiztonsági sorozat tananyagként történő felhasználásának lehetőségei
Digitális oktatási tartalom Molnár Janka Sára, OKTONDI: OKTatás ONline Digitálisan Douglas Lloyd, CEO Da Vinci Media: Tartalom fókuszú appok szerepe a tanulásban
Hogyan tanítsunk digitálisan Antaliné Miss Lilla- neteducatio.hu szakmai vezető: Digitális kalandok- projektpedagógia digitális eszközökkel Bán-Széll Előd Logiscool oktató: Élmények a (programozás) tanulásban, tanításban
A szülők szerepe a digitális oktatásban Tibenszky Móni Lisa, Felelős Szülők Iskolája alapító – Szülőség a digitális térben – arányok, okos tartalmak okosan