Miért szeretünk anonim kommentelni?

by Bereczki Enikő | okt 15, 2019 | generáció, y generáció, Z-generáció

Ha a címben lévő kérdésre a válaszod az igen, érdekel a Z-generáció és az ipszilonok kommentelése, akkor olvasd el legfrissebb írásomat (a kép alatt a linkje)!

„Képzeljünk el egy olyan világot, ahol a mi szavunk a leghangosabb. Még akkor is, ha nem mi vagyunk a legokosabbak, a legintelligensebbek, a legtapasztaltabbak, sőt, még az sem számít, ha alpári hangnemben közöljük a mondanivalónkat. Gondoljuk el, hogy megvan a lehetőségünk arra is, hogy korlátlan terjedelemben, megszakítás nélkül nyilvánítsunk véleményt bármilyen témáról. Sőt, nekimehetünk még a főnökünknek, az államfőnek és a tanárunknak is, jól megmondhatjuk a magunkét. Ráadásul nem kell számolnunk a következményekkel sem.„

Kattints ide a teljes cikkhez: Kommentháború: amikor arctalanul arcul csap egy arcátlan arcoskodó

A fenti cikkben a Lounge Group májusi Z-, Y-generációs kutatására is hivatkoztam.

A kutatásban kiderült, hogy a mai Z-generációsok idősebb tagjai és az Y-generációsok, a 18-40 évesek online sokkal szókimondóbbak. Sokszor az arcuk vállalása nélkül nyilvánítanak erőteljes véleményt a digitális térben, ezzel akár megbántva, megalázva másokat. 70%-uk nem ismeri személyesen minden online ismerősét, a kollégákkal azonban meglepően sokan chatelnek – derült ki a 18-40 évesek internethasználatát feltérképező reprezentatív kutatásból.

A felmérés szerint minden hetedik, Y-, vagy idősebb Z-generációs fiatalra jellemző, hogy vitába keveredik a közösségi oldalakon, javarészt anonim módon. A konfliktusokban a kommentelők közel fele, 46%-a nem vállalja fel a személyes adatait.

Online zaklatás és a fiatalabb generációk

„A 18-40 éves korcsoportban minden ötödik személyt ért már zaklatás közösségi oldalon. Ez egy rendkívül magas arány, és a cyberbullying a fizikai inzultusnál mélyebb sebeket képes maga után hagyni. Sőt, mivel az internet a világ legnagyobb archívuma, tartósabbat is. Ezen az segíthet, ha a fiatalok tudatosabban osztják meg a tartalmakat, adataikat.”

– mondta el Szabó Zsófia, a Lounge Group kutatási divízióvezetője. Az is kiderült, hogy minden negyedik válaszadó szókimondóbb online, mint a személyes beszélgetések során. Sokan vannak azonban, akik a közösségi médiában inkább mellőzik a kommentek írását. Ennek pedig az oka az hogy elkerüljék az esetleges negatív következményeket. Gyakori, ha kommentárt írnak, az általában egy szolgáltatás véleményezése, és nem vitába szállás más emberekkel.

Az Y generációsok óvatosabbak

A Facebookot a 18-40 évesek 90%-a naponta használja, viszont a válaszadók 70%-a nem ismeri személyesen minden online ismerősét. Az idősebb Y generációnál több az élő kapcsolat, köztük kétszer annyian ismerik személyesen minden online ismerősüket, mint a Z-generációhoz tartozók. Észrevehető a tudatos szelekció. A fókuszcsoport résztvevői közül többen is említették, hogy ahogy idősödtek, egyre nagyobb igényük lett arra, hogy szelektálják az ismerőseiket, amely keretében törlik a már nem aktív kapcsolatokat. „Chatelés közben minden negyedik fiatal kiadja a személyes adatait. Láthatóan az Y generációsok óvatosabbak ezen a téren. Az viszont még nem egyértelmű, hogy ez életkori sajátosság, vagy valóban generációs különbség.” – vetette fel a kutatási divízióvezető.

Munkahelyen Facebookoznak az Y-, és a Z-generáció tagjai

A kutatásból az is kiderült, hogy minden második válaszadónak van lehetősége közösségi oldalakat látogatni a munkahelyén. A 18-40 évesek 45%-a napi rendszerességgel meg is teszi ezt. A munkahelyen történő social media oldalak böngészése a magasabban képzettek és a fővárosiak körében intenzívebb, azonban az Y-osok ötöde soha nem görgeti a hírfalat munkaidőben. A kollégákkal történő kapcsolattartás, ami akár a munkán túlra is kiterjed, a közösségi oldalakon a válaszadók felére – leginkább a Z generációra és az érettségizettekre – jellemző.

„A kollégák ösztönösen keresik ezeket a csatornákat. A cégeknél emiatt célszerű a belső kommunikációs megoldásokat informális alternatívákkal is kiegészíteni, amivel az összetartozás is erősíthető.”- mondja Szabó Zsófia.  

Mi a helyzet az adatbiztonsággal?

Bár úgy tűnik, a fiatalok bátran és felelőtlenül osztanak meg magukról mindenféle információt, a kutatás ennél árnyaltabb képet fest. A biometrikus adatok például életkortól függetlenül szenzitív adatnak számítanak, és a válaszadók elzárkóznak ezek megadásától. Ezek közül legismertebb az ujjlenyomat, de ilyen adatnak számít az arckép, a retina, a saját hang, de akár az egyedi járásminta is! Itt nagyobb különbségek is megfigyelhetők a két generáció között. A 18-24 évesek kényesebb témaként kezelik a munkahellyel, ismerősökkel, utazásokkal és vásárlásokkal kapcsolatos adatokat. Az Y-generációhoz tartozók az átlagosnál magasabb arányban tekintik a fogyasztásra és a káros szenvedélyre vonatkozó adatokat nem személyes adatnak.

A kutatás honlapja: lounge.hu