A fiatalabb digitális nemzedékek – Z-generáció, alfa-generáció – életében felértékelődik az érzelmi intelligencia szerepe. Az információs kor szülőiként fontos odafigyelni erre a területre is.
A Z-generáció és az alfa-generáció is rengeteg időt tölt el az online térben, s emiatt e nemzedékek körében gyakrabban fordul elő, hogy kevésbé rutinosak az offline emberi kapcsolatok kialakításában. A fiatalabb Y-generációs szülőknek talán nem, de az idősebb, például Babyboomer, X-generációsok szülőknek, nagyszülőknek gyakran úgy tűnik, mintha gyerekeik, unokáik külön bolygókról jönnének, rengeteg közös vonásuk van, és sok mindent tanulhatnak egymástól. A Forbes egyik szerzője ezt tanácsolja a fiataloknak:Menj és kérdezd meg a legidősebb embert, akit ismersz arról, hogy mi a hosszú élet titka és valószínű, hogy beszámolójukban benne lesz az, is, hogy gazdag életet éltek, amiből nem zártak ki másokat sem.Tari Annamária bizonyos érzelmi inkontinenciát említ az esetükben: amikor nincs idő egyedül feldolgozni megélni az érzelmeket és emiatt a megküzdési stratégia sem alakul ki. Az ismert pszichológus szerint a holdingra viszont nagy szükség lenne, ami nem más, mint a magunkban tartás képessége és elengedhetetlen ahhoz, hogy megfelelően dolgozzuk fel a velünk megtörtént traumákat vagy fontos történéseket. Ha érzelmileg nem tudjuk megfelelően magunkban feldolgozni ezeket, hanem ehelyett rögtön nyilvánosságra hozzuk a közösségi oldalakon – történetünk nem a sajátunk lesz, hanem egy „scriptszerűen” visszamondott szövegkönyv, így megeshet, hogy nem a saját életünket éljük, hanem egyszerűen csak turisták leszünk az életünkben.
A gyermekek érzelmi intelligenciája
John Gottman és munkatársai szülőket és gyermekeket vizsgáltak, kísérték figyelemmel a gyerekek fejlődését. A neves pszichológus szerint a sikeres gyereknevelés kulcsa a gyermekünk iránt érzett szeretetünk. Az érzelmi intelligencia fejlesztésében – mint minden más területen – alapvető a szülői minta, a példamutatás. Ehhez az is nagyon lényeges, hogy akkor álljunk rendelkezésre, amikor igazán fontos, ami nem is mindig olyan egyszerű a mai rohanó világban.
Gyermekek érzelmi intelligenciája című könyvében olvashatunk az érzelmi fejlesztésről hatásairól. Megismerhetjük a négy szülői alapstílust, sőt, még egy tesztet is kitölthetünk, hogy megtudjuk mely szülői stílus képviselői vagyunk. Olyan fontos témákról is olvashatunk, mint az érzelmi fejlesztés lépései, stratégiái,a házassági konfliktusok a gyerekekre gyakorolt hatásai és ezeknek kezelése, az apák kulcsszerep, érzelmi fejlesztés technikák csecsemőkortól (alfa-generáció) kamaszkorig (Z-generáció).
Gyermekünk érzelmi intelligenciájának fejlesztése 5 lépésben
1. Legyünk tisztában a gyerek érzelmeivel
Az érzelmi tudatosság mindössze annyit jelent, hogy képesek vagyunk felismerni és azonosítani a saját érzéseinket, illetve érzékeljük ezeknek jelenlétét más emberekben.2. Ismerjük fel az érzésben a lehetőséget arra, hogy közelebb kerüljünk a gyerekhez és megtanítsuk valamire
Megesik, hogy a gyerekek negatív érzéseivel nem foglalkoznak a szülők, mert úgy gondolják, azok majd maguktól elmúlnak akkor is ha nem foglalkozunk velük. Ellenkezőleg, a negatív érzések akkor múlnak el, amikor a gyerek beszélni tud róluk, nevet tud nekik adni és úgy érzi megértjük. Ha egy 5 éves gyerek fél a fogorvosi vizsgálattól, akkor jobb előző nap megbeszélni vele a helyzetet.3. Hallgassuk meg együtt érzőn, és ismerjük el a gyerek érzéseinek jogosságát.
Amikor a gyerek feltárja érzelmeit hallgassuk figyelmesen, figyeljünk az arckifejezésére, testbeszédére is. Kerüljük a felesleges kérdéseket. Ha példákat osztunk meg saját életünkből, az is hatékony módja annak, hogy kifejezzük együttérzésünket.4. Segítsünk a gyereknek abban, hogy megnevezze a saját érzelmeit
Ha segítünk a gyereknek megnevezni érzéseit, akkor a az alaktalan, ijesztő vagy kellemetlen érzések is megfoghatóvá válnak. Az érzelmek megnevezése együttjár az empátiával. Vizsgálatok szerint az érzelmek megnevezése megnyugtatja az idegrendszert is. A gyerekeknek vegyesen jelentkező érzelmek feldolgozása is problémát okozhat. Például nyári táborozás előtt előfordulhat, hogy egyszerre várja, ugyanakkor fél is attól, hogy honvágya lesz. A szülő ilyenkor segíthet úgy, hogy útmutatást nyújt a gyereknek, hogy felfedezhesse saját érzéseit és megnyugtatja, hogy teljesen normális, ha valaki többféleképpen érez egyszerre ilyen helyzetekben.5. Jelöljük ki a határokat, miközben segítünk a gyereknek megoldani a problémát
A problémamegoldás, főként kisgyerekeknél, például alfa-generációsoknál gyakran azzal kezdődik, hogy a szülő kijelöli a nem megfelelő viselkedés határait. Fontos, hogy a szülő megértesse az érzések megnevezése után, hogy bizonyos viselkedési formák nem tolerálhatóak. Majd a szülőnek rá kell vezetnie arra is a gyereket, hogy kitalálja mi a helyén való rendszer (pl: dühös- elveszi, eltöri más kisautóját – bocsánatot kérni, megjavítani/visszaadni a játékautót).
