Y-generáció: bocsánatot kell kérniük a munkahelyváltogatásért?
Amerikában jelenleg az Y-generáció a legnépesebb nemzedék, ezért is figyelnek ennyire erre a rájuk. Szokásaikat tekintve, sokban különböznek elődeiktől. Különösen a hitelintézeteket és a gazdaságot tölti el nagy aggodalommal, hogy amire eddig a társadalom épült, az Y-generációnak már nem annyira fontos.
Az Y-generáció erről a 7 dologról gondolkodik máshogy a
Lars Zander, a brandépítéssel és tehetségmenedzsmenttel foglalkozó Universum Global vállalat marketing-és kommunikációs vezérigazgatója felhívja a munkáltatók és a HR-szakemberek figyelmét arra, hogy jobban figyeljenek oda erre a generációra. A vállalat az INSEAD Emerging Market Institute-tal közösen több mint 16000 Y-generációssal végzett kutatásában feltárta, hogy ezeket, hamarosan a munkaerőpiac legnagyobb bázisát képező fiatalokat a legtöbb igazgató félreérti vagy félreismeri. A felmérésből kiindulva górcső alá vettük azokat a sarkalatos pontokat, amiben az 1980 és 1995 között született fiatalok különböznek elődeiktől:
„Hiba ha úgy teszünk, hogy mindez velünk csak úgy megtörténik”
Képzelj el egy olyan világot, ahol 200 millió robot szolgál ki 20 000 embert , akik csupán elmélkedéssel foglalkoznak és hatalmas luxusban élnek. Jövőkutatók, de talán még maga a pápa sem tartja elképzelhetetlennek ezt A mezítelen nap című kultikus sci-fiben felvázolt világot. Hogyan készülhetünk fel rá?
A vásárlási mániában szenvedő Z-, Y-generációsok
A vásárlási mániában a Z-, Y-generáció érintett, ők gyakran a „Mert megérdemlem” alapon vásárló fiatalok.
A vásárlási döntések szempontjából az Y és a Z generáció, vagyis az 1980 és 2000, illetve a 2000 után születettek a legkönnyebben befolyásolhatók. Ezek a korosztályok hajlamosak leginkább az impulzív, vagyis hirtelen döntésből fakadó, átgondolatlan vásárlásokra – derül ki az Antall József Tudásközpont (AJTK) Suschool ismeretterjesztő fórumán ismertetett reprezentatív kutatás adataiból.
Vásárlás és boldogság
Az AJTK kutatási adataiból azt is megtudjuk, hogy az idősebb generációkat kevésbé teszi boldoggá a vásárlás, és akkor is inkább a használati cikkek beszerzését jelölik meg örömforrásként, míg a fiatalabbak gyakrabban érzik boldognak magukat a vásárlás hatására, náluk leginkább ruházati cikkek és élelmiszerek szerepelnek a listán. A 15 év alattiak közel 40 százalékát, a 15–20 éveseknek pedig a negyedét minden alkalommal boldoggá teszi egy új termék vásárlása. Minél idősebb valaki, annál kevésbé jellemző rá ez az attitűd, 20 és 30 éves kor között már csak minden ötödik, 30 és 50 év között minden tizedik válaszadó tartozik e körbe, 50 év felett pedig csupán 8 százalék nyilatkozott így. Éppen ezért az impulzív vásárlás is a fiatalabbakra jellemző: a 15 év alattiak kétharmada, illetve a 15–20 évesek 70 százalékával előfordul, hogy hirtelen felindulásból, „mert megérdemlem” alapon vásárol. A 20 és 30 közötti válaszadóknak a harmada, a 30–50 éveseknek 15, az 50 felettieknek pedig már csak 4 százaléka válaszolt így.
A fiatalabbak gyakrabban érzik boldognak magukat a vásárlás hatására, náluk leginkább ruházati cikkek és élelmiszerek szerepelnek a listán. A 15 év alattiak közel 40 százalékát, a 15–20 éveseknek pedig a negyedét minden alkalommal boldoggá teszi egy új termék vásárlása. Minél idősebb valaki, annál kevésbé jellemző rá ez az attitűd, 20 és 30 éves kor között már csak minden ötödik, 30 és 50 év között minden tizedik válaszadó tartozik e körbe, 50 év felett pedig csupán 8 százalék nyilatkozott így. Éppen ezért az impulzív vásárlás is a fiatalabbakra jellemző: a 15 év alattiak kétharmada, illetve a 15–20 évesek 70 százalékával előfordul, hogy hirtelen felindulásból, „mert megérdemlem” alapon vásárol. A 20 és 30 közötti válaszadóknak a harmada, a 30–50 éveseknek 15, az 50 felettieknek pedig már csak 4 százaléka válaszolt így.
Kik engedhetik meg maguknak?
Az otthonlakó, a szüleik által eltartott fiatalok könnyebben megengedhetik maguknak, hogy a vásárlási hóbortnak hódoljanak, mivel szüleik gondoskodnak alapvető szükségleteikről, így önálló keresetüket sokszor vásárlásra, szórakozásra vagy utazásra fordítják. Azt szokták mondani, hogy a nők többsége, a férfiakkal ellentétben nem kizárólag azért vásárol, mert valóban szüksége van valamire, hanem, mert így próbál valami hiányt kompenzálni vagy egyszerűen csak unatkozik, de egyre több férfi próbál magának ilyen módon örömet szerezni. Az angol nyelvben erre találták ki a „retail therapy” (vásárlási terápia) valaki kifejezést is. A boltkórosokat ugyanolyan jó érzéssel tölti el a vásárlás, mint a bárkit, aki még ha végül nem is vesz semmit, akkor is jó szórakozás jelent neki, ha felpróbálhatott szép darabokat, gyűjthetett ajándékötleteket és kikapcsolódhatott. Viszont már gond van akkor, ha automatikusan vásárlásba menekül, amikor az életben problémája akad.
Kiskamaszok is számítanak!
Bár a 10-22 évesek többsége a nem túl tetemes zsebpénzükből költenek is, a K&H szerint a magyar kiskamaszok többsége már évi több ezer forint zsebpénzzel gazdálkodik. Egy 15 éven felüli átlagos kamasz már hetente ötezer forintnál is többől is! A mai fiatalokra még akkor is érdemes figyelni, ha nem kifejezetten ők képezik egy márka vagy szolgáltatás fő célcsoportját, mivel nagyobb hatást gyakorolnak szüleik, nagyszüleik vásárlásaira is, mint gondolnánk, hiszen az idősebbek őket kérik meg, hogy online is tájékozódjanak az adott szolgáltatásról vagy termékről akár vásárlói véleményekről is, mielőtt megvennék.
Bővebben:
