A babyboomer generáció és a Z-generáció eszközhasználatában megjelenő generációs különbségekről beszéltünk az RTL-klub Reggeli című műsorában.
Kutatások szerint az időseknek is jót tesznek a digitális eszközök
A 60 év felettiek kevesebb, mint 20 százaléka tudja használni az okoseszközöket, ugyanakkor 80 százalékuk rendelkezik ilyen eszközzel itthon. Egy amerikai kutatás szerint sok idős ember élvezettel használja ki a közösségi média lehetőségeit, és ez segít nekik leküzdeni a magányt, sőt még az egészségüknek is jót tehet A közösségi médiát használó idős emberek általában elégedettebbek az életükkel. A depresszió kevesebb tünetét mutatják, és ritkábban szenvednek krónikus betegségekben, például magas vérnyomásban és diabéteszben. Ha belegondolunk a statisztikába, miszerint ma minden 5. lakos 65 év feletti, nem kevés emberről van szó. A nemzedéki különbségekből adódó feszültségek leküzdése, az egyre idősebbé váló népességnek a fiatalabb családtagoktól eltérő digitális eszközhasználati szokásaiból adódó különbségek kezelése, egyre jelentősebb energiaráfordítást kíván a társadalom részéről. Az egyre nagyobb számú és arányú időskorú népesség mentális és fizikai egészségének megőrzését szolgálhatják olyan generációk közötti együttműködést segítő programok, melyekben az intergenerációs tanulás összekötő erőként is szolgálhat a társadalom különféle nemzedékei között.
Az ifjúságkultusz negatív hatásai
A kultúrában már éppen a baby-boomer nemzedék ifjúkorával megjelenő fiatalságkultusz nem kedvez az idősekkel szembeni túlzott előítéletek leküzdésének. Jan Keller, a neves morvaországi szociológus írja:
„a mesterségesen ápolt ifjúságkultusz az összes nemzedéket könyörtelenül belehajszolja a teljesítmény folyamatos növelésébe”.
Az ifjúságközpontúság lényege olyan, többnyire az ifjúságnak tulajdonított készségek felmagasztalása, mint a dinamizmus, rugalmasság, kreativitás, kockázatvállalás, alkalmazkodókészség. Ezek jelentőségét nem lehet tagadni, de azt sem, hogy az idősek élettapasztalata és értékei „humánvagyonná” teszik őket a társadalomban. Éppen ezért üdvözlendő minden olyan kezdeményezés, ami az ötven felettieket nem úgy állítja be, mintha minden nyugdíjhoz közeledő, az innovációkra teljesen zárkózott, besavanyodott generációk lennének.
Részlet a Da Vinci Kids Keress Rá! sorozatból
Szerencsére egyre több olyan projektet, kezdeményezést lehet látni, ahol az idősebbek ábrázálása mentes ezektől a prekoncepcióktól.
Például a Da Vinci Kids TV és applikáció „Keress rá!” című Bafta-díj nyertes digitális biztonságot is feldolgozó sorozatában a nagymama karaktere például szakít a beszűkült megjelenítéssel és a filmben egy kifejezetten trendi nagyszülőt látnak az alfa-, Z-generációsok, aki a filmekben segít két unokájának abban, hogy az internethasználat tartalmi és lelki dimenzióit jól sajátítsák el, figyeljenek a biztonságukra és kedvesek legyenek egymással nemcsak az offline, hanem az online térben is. Tehát a nagyi a lelki intelligenciát is erősíti egy ítélkezés mentes légkörben.
Közös tevékenységek
Az intergenerációs tanulást is segíti minden olyan közös tevékenység, amelyben több nemzedék részt vesz. Miközben a fiatalok kellő tisztelettel és empátiával, türelemmel tanítják a szeniorokat (és erre tapasztalatom szerint a fiatalokat ki kell képezni), ők is rengeteget tanulhatnak tőlük, nem feltétlenül eszközhasználatról, hanem emberségről. Ha a fiatalok időtálló tudásra akarnak szert tenni, a közösségi és szociális készségekről sem szabad elfeledkezni, amelyek mérhetetlenül felértékelődnek a jövőben. Ezeknek a készségeknek a megszerzésére, elsajátítására az online világ nem ad sok lehetőséget. Például a szociális készségek terén az idősebbek lehetnek fölényben, hiszen a kütyükön keresztül ezen a területen nem lehet fejlődni, csakis a valós emberi kapcsolatok által, s ezekben a nagyobb élettapasztalattal bíró idősebb generációk segíthetik a fiatalokat. Magam is tapasztalom, hogy céges vagy intézményi intergenerációs rendezvények, workshopok alkalmával egy olyan tudástranszfer valósul meg, ami mind a fiatalokat, mind az időseket gazdagítja, miközben a generációs különbségek is csökkennek.
A fiatalabb és idősebb generációk is érintettek a járvány hatásaitól csak máshogy.
Marketing Summiton Dr. Rusvai Miklós, virológus, Lobenwein Norbert, a SZIGET és a VOLT Produkció fesztiváligazgatója, és Torzsa Gabriella, a Századvég kutatója és jómagam is részese lehetettem a Lounge Group kerekasztal-beszélgetésének, amelyen generációs kérdések is szóba kerültek. A beszélgetést hamarosan podcastként is meg lehet hallgatni.
Óriásit fordult velünk a világ, mióta a WHO által mostanra világjárványnak nyilvánított koronavírus Európában is elterjedt. Mindennapi életünk, a gazdasági helyzet, a munkakörülmények átalakulóban vannak. Az egyik napról a másikra érkezett változás következtében a magas fenntartási költséggel bíró irodák most konganak az ürességtől míg mi az otthonainkból dolgozunk, a személyes kommunikációt pedig felváltották az online kapcsolattartási lehetőségek. De vajon milyen hatásai lesznek a mostani kényszer átalakulásoknak? Hogyan érinti mindez a munkavállalókat, a vezetőket, az irodákat és hogyan érdemes megbirkózni az akadályokkal? Online előadásunkban szakértők segítségével jártuk körbe a fenti kérdéseket. Beszélgető partnereink: Bereczki Enikő – generációs szakértő (generationdilemmas.com) Galamb András – coach, tréner (sales-mentor.hu) Paukovics Gábor – munkatér szakértő (Kinnarps Hungary) Amiről az élő webináriumon szó volt: – Milyen volt az irodák szerepe eddig és hogyan változhat a szerepük a jövőben? – Hogyan motiválhatóak a munkavállalók a jelenlegi helyzetben, kortól és személyiségtől függően? – Kommunikáció és vezetés: Mit csináljunk, mit ne csináljunk? – Tanulságok, amiket már most látunk – Hogyan alakul a vállalati kultúrák jövője a vírus jelenléte közben és azután? – Értékteremtés a jövőben és most – min változtassunk, hogy adaptívabbak legyünk szervezeti szinten?
A Z-generációnak is kellenek még az offline élmények…ha lehet „posztkompatibilisek.”
Nemrég a WMN-nek szakértettem. Marossy Kriszta kérdezett a Z-generáció fesztiválozási szokásairól.
Meglátásaim a témáról kicsit bővebben, mint a cikkben: A Z-generáció tagjai nem választják külön az online és az offline világot. Nem úgy tűnik, mintha kinyírnák az offline bulikat, fesztiválokat, hanem nagyon is jelen vannak, és ami tetszik nekik, vagy éppenséggel nagyon necces, azt ki is posztolják, vagy felveszik videóra é továbbküldik haverjaiknak, ismerőseiknek. Ilyen módon a Z-generációs fesztiválélménynek az idősebb generációsok szemében kettős élete van.
Élményközpontúság
Az élményközpontúság a jóléti – és már nemcsak a nagyon jóléti- társadalom velejárójaként erőteljesen jelen van a mai fiatalok életében. Nagyon sokan úgy gondolják, hogy az –élményektől lesznek boldogok és élményekben mérik a boldogságot. Éppen emiatt fontos számukra, hogy vigye őket a flow, ugyanúgy ők is elmennek bulizni, fesztiválozni, ahol szét is csapják magukat, csak még ők ezt fel is veszik az okostelefonjukra. A fesztivál is lehet egy ilyen élményforrás.
Yolo, fomo
Amikor a jövő kiszámíthatatlan, a technológia miatt is folyamatos változásban élünk, akkor a jelen felértékelődik, az „éljünk a mának” életérzés eluralkodhat sok fiatalban. Sőt, vannak szakemberek akik úgy látják, hogy mert a fiatalok alapélménye a kiszámíthatatlan jövő, nem csoda, hogy sokaknál az élvezet , szórakozásra irányuló vágy életcéllá emelkedik. A páni félelem az unalomtól, attól, hogy valamiről lemaradnak, vagyis a FOMO is összefüggésbe hozható a fiatalabb generációk élményéhségével. A tartalomgyártók, online marketingesek is ráébredtek már arra, hogy élményeket is lehet gyártani, vagy „aládolgozni”. A közösségi médiában sok olyan tartalmat találhatunk, amelyek létrehozzák ésfolyamatosan táplálják az élményéhséget…
Biztonság vagy rohamivás?
Vannak olyan külföldi kutatások (pl. Jean Twenge Igeneráció című könyvében írja), amik azt írják, hogy a Z-generáció tagjai jobban törekednek a biztonságra, a buliban is, kevesebb például Amerikában a tizenéves jogosítvánnyal rendelkezők körében az ittas vezetés vagy a verekedés a bulikban. Twenge úgy látja, a generáció kockázatkerülése túlmutat vielkedésükön. A biztonság felé tartó elmozdulás pedig többnyire pozitív trendnek számít. Például az alkohol kipróbálásának csökkenése az USÁ-ban a legfiatalabbak csoportjaiban a legnagyobb, a fiatal felnőttek körében a legkisebb. A kutató úgy látja, hogy egyetlen hátránya van ennek a trendnek, az, hogy a főiskolákon, egyetemeken sokan a nulláról százra gyorsítanak az alkoholfogyasztásra rövid időn belül. Ezt nevezi rohamivásnak.
Már nemcsak a filmekben
Valószínűsíthető, hogy a mai tinik szülei jobban odafigyelnek gyerekeikre, amit a nyomkövető appok is megkönnyítenek, melyek már nem csupán az Elrabolva című és hasonló filmekben látott ritkaságai, hanem egészen gyakoriak a telefonokon. Twenge szerint ez meglepően evés amerikai tinit zavar, sőt, sokkal jobban elfogadják a korlátozásokat is.
Nem mindenki teheti meg
Persze azt ne felejtsük el, hogy nagyon sok esetben a nemzedéki tanulmányok és a felmérésék referenciacsoportjait kitevő Z generáció sztereotipikus tagja a nagyvárosi, jól kereső szülők sarjai és nem a szegénység sújtotta vidék küszködő fiataljai, akik megtehetik, hogy kiperkálják a fesztiválok súlyos tarifáit… A Volt Fesztiválon például egy napi bulizás, evés-ivás egyes számítások szerint 24290 forintba került idén. (napijegy ára a helyszínen: 5 990 forint, evés-ivás: 5000-8000 Ft). Nemrég egy srác mesélte, hogy hat hónapnyi kemény takarékoskodás kellett ahhoz, hogy a még egyik legolcsóbbnak számító orfűi fesztiválra eljusson…
Ha tetszett a bejegyzés, megoszthatod másokkal is! A blog Facebook-oldalán is gyakran osztok meg új posztokat!Feliratkozhatsz a hírlevélre is. Kövess a blog.hu-n, a panpeterstop.blog.hu-n hogy ne maradj le egy új posztról sem!
Mennyire kerülhetnek padlóra a mai Y-, Z-generációs fiatalok szülői támogatás nélkül? És mi a helyzet az idősekkel, a baby boomerek vagy a veterán generációval? Őket ki fogja támogatni? Itt is vannak a legfrissebb statisztikák.
