„Videórendelőnkben Dr. Király Borbála, a Safer Internet Projekt koordinátora, és Bereczki Enikő, ifjúsági és generációs szakértő hívja fel a figyelmet a biztonságos internethasználatra, a digitális szocializáció fontosságára, a túlzó közösségimédia-használat veszélyeire.”
Bereczki Enikő ifjúsági és generációs szakértő, valamint Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója voltak a Hit Rádió Top7 című műsorának a vendégei.
Elmondták, hogy ma nagyok az elvárások a mai fiatalok számára. Ugyanakkor ők is nagyon sok mindenre vágynak, de ezeket az emberek 90% nem tudja elérni. Sikerorientált a mai társadalom. Ezért nagyon jellemző a fiatalokra a kudarcérzékenység. Ebből következik a szorongás. A generációk közötti szakadék egyre mélyül, így nehéz segítséget kérni az idősebbektől:
Bár aggasztónak tűnő változásokat látunk a mai gyerekeken, a tanároknak és szülőknek nyitni kellene a Z generáció tagjai felé, és nem démonizálni őket. El kell fogadni és meg kell érteni őket – mondja Bereczki Enikő ifjúsági és generációs szakértő, a Rejtélyes Z generáció című kötet szerzője. Szükség van-e még iskolára? Biztosan jó-e a folyamatos multitasking? Van-e pozitív hatása a gyerekekre a videójátékoknak? Interjú.
hvg.hu: A mai iskolát 19. századi tudáseszményre alapozva dolgozták ki, és azóta sem sokat változott. A padokban viszont ott ülnek a Z, sőt már alfa generációs gyerekek, akik egészen máshogy látják a világot, egészen máshogy szerzik meg a világról való tudásukat, mint ahogy azt a közoktatás megkövetelné. Felmerül a kérdés: szükség van egyáltalán még így az iskolára? Vagy azoknak van igaza, akik szerint az már csak egy gyermekmegőrző intézmény?
Bereczki Enikő: Az iskolára szükség van továbbra is. A Z generáció tagjai közül sokan kifejezetten szeretnek iskolába járni. Igaz, nem feltétlenül a tudásszerzés miatt, hanem hogy a kortársakkal találkozzanak. Vannak, akik szinte csak az iskolai falai között élik meg az offline társas érintkezést. Másrészt, mivel ez egy heterogén generáció, sok gyerek és kamasz számára az iskola egyfajta kiszámíthatóságot nyújt, ahol jó esetben és remélhetőlég továbbra is van áram, meleg, biztosított az étkezés, és még foglalkoznak is vele. Sokan, ha otthon maradnak, könnyen elkallódnak. Az online oktatás időszakában sokak bioritmusa teljesen felborult: az általam megkérdezett 700 fiatal 54 százalékánál összefolytak az éjjelek és a nappalok az otthonlét során. Az iskola ad egy keretet is a mindennapoknak.
A Matehetsz előző évek során megvalósított Tutor Programjában Bereczki Enikő – generáció kutató, „A rejtélyes Z generáció” című könyv szerzője – is részt vett, mint tutor, és támogatta a tehetséges fiatalok kibontakozását. Enikőt kérdeztük az aktuális generációs problémákról, illetve azok megoldási lehetőségeiről.
Z-generáció, te különc! De vajon tényleg ők változtak meg? Nem lehet, hogy csak a szabadságukat irigylik sokan? Mennyi köze van ehhez a közösségi média elterjedésének? Utóbbi szinte naponta nyomokat hagy társaskapcsolatainkon, önértékelésünkön és az élethez való hozzáállásunkon.
Csapjunk a közepébe: a mai fiatalok tényeg hajlamosabbak a kiégésre?
Ez egy nagyon érdekes kérdés. Ezt több oldalról is meg lehet világítani. Egyrészt nem szabad elfelejtenünk, hogy az előző generációknál ez a probléma abszolút nem került fókuszba. Talán az X-generáció – a mostani fiatalok szülei – találkozhatott először ezzel a fogalommal, hogy „kiégés”. Természetesen a kiégés mint jelenség, mindig is létezett, de nem volt nevén nevezve.
Már akkor is érezhető volt a tiniknél ez a fajta fásultság?
Az idősebb generációnál leginkább azoknál jelentkeztek a kiégés első jelei, akik már jóideje – jellemzően humán szakterületeken dolgozó embereknél – jelen voltak a munka világában. Sokáig létezett is egy szemlélet, hogy ez nem rögtön, munkavállalás előtt kezdődik. Most azt lehet látni, hogy a fiatalok is kiégnek, már akár az iskola időszakában is.
