Egészen hihetetlen, hogy milyen nagy igény van alfa-generációs és Z-generációs vloggerekre. Olyannyira, hogy egy csupán 7 éves fiú jelenleg a világ egyik legnépszerűbb és leggazdagabb youtuberének számít.
Aggódó Y-generációsok
„A szakma árnyoldalát ismerő idősebb Y-generációs vloggerek közül többen aggódnak azokért gyerekekért, akik megfelelő szülői felügyelet nélkül merészkednek a nyilvános videózás dzsungelébe, vagy a Tiktok-ozásba. Pedig egyre több gyerek szeretne youtuber lenni. Érzelmileg az alfa-generációs gyerekek vagy a Z-generációba tartozó kamaszok mindenképp érzékenyebbek és sérülékenyebbek, ha a negatív visszajelzésekről és a népszerűségről van szó. Virginiai és washingtoni kutatók megállapították, hogy tizenévesek esetén a népszerűségnek az az ára, hogy társak a népszerű kamaszokat negatív irányban befolyásolhatják. A népszerű tinik ugyanis figyelmesen ügyelnek arra, hogy alkalmazkodjanak a kortárscsoport normáihoz még akkor is, ha negatív irányba is hatnak.”Olvasd el legfrissebb írásomat a Happy Familyblogon!
Ha a címben lévő kérdésre a válaszod az igen, érdekel a Z-generáció és az ipszilonok kommentelése, akkor olvasd el legfrissebb írásomat (a kép alatt a linkje)!
„Képzeljünk el egy olyan világot, ahol a mi szavunk a leghangosabb. Még akkor is, ha nem mi vagyunk a legokosabbak, a legintelligensebbek, a legtapasztaltabbak, sőt, még az sem számít, ha alpári hangnemben közöljük a mondanivalónkat. Gondoljuk el, hogy megvan a lehetőségünk arra is, hogy korlátlan terjedelemben, megszakítás nélkül nyilvánítsunk véleményt bármilyen témáról. Sőt, nekimehetünk még a főnökünknek, az államfőnek és a tanárunknak is, jól megmondhatjuk a magunkét. Ráadásul nem kell számolnunk a következményekkel sem.„
A fenti cikkben a Lounge Group májusi Z-, Y-generációs kutatására is hivatkoztam.
A kutatásban kiderült, hogy a mai Z-generációsok idősebb tagjai és az Y-generációsok, a 18-40 évesek online sokkal szókimondóbbak. Sokszor az arcuk vállalása nélkül nyilvánítanak erőteljes véleményt a digitális térben, ezzel akár megbántva, megalázva másokat. 70%-uk nem ismeri személyesen minden online ismerősét, a kollégákkal azonban meglepően sokan chatelnek – derült ki a 18-40 évesek internethasználatát feltérképező reprezentatív kutatásból.
A felmérés szerint minden hetedik, Y-, vagy idősebb Z-generációs fiatalra jellemző, hogy vitába keveredik a közösségi oldalakon, javarészt anonim módon. A konfliktusokban a kommentelők közel fele, 46%-a nem vállalja fel a személyes adatait.
Online zaklatás és a fiatalabb generációk
„A 18-40 éves korcsoportban minden ötödik személyt ért már zaklatás közösségi oldalon. Ez egy rendkívül magas arány, és a cyberbullying a fizikai inzultusnál mélyebb sebeket képes maga után hagyni. Sőt, mivel az internet a világ legnagyobb archívuma, tartósabbat is. Ezen az segíthet, ha a fiatalok tudatosabban osztják meg a tartalmakat, adataikat.”
– mondta el Szabó Zsófia, a Lounge Group kutatási divízióvezetője. Az is kiderült, hogy minden negyedik válaszadó szókimondóbb online, mint a személyes beszélgetések során. Sokan vannak azonban, akik a közösségi médiában inkább mellőzik a kommentek írását. Ennek pedig az oka az hogy elkerüljék az esetleges negatív következményeket. Gyakori, ha kommentárt írnak, az általában egy szolgáltatás véleményezése, és nem vitába szállás más emberekkel.
Az Y generációsok óvatosabbak
A Facebookot a 18-40 évesek 90%-a naponta használja, viszont a válaszadók 70%-a nem ismeri személyesen minden online ismerősét. Az idősebb Y generációnál több az élő kapcsolat, köztük kétszer annyian ismerik személyesen minden online ismerősüket, mint a Z-generációhoz tartozók. Észrevehető a tudatos szelekció. A fókuszcsoport résztvevői közül többen is említették, hogy ahogy idősödtek, egyre nagyobb igényük lett arra, hogy szelektálják az ismerőseiket, amely keretében törlik a már nem aktív kapcsolatokat. „Chatelés közben minden negyedik fiatal kiadja a személyes adatait. Láthatóan az Y generációsok óvatosabbak ezen a téren. Az viszont még nem egyértelmű, hogy ez életkori sajátosság, vagy valóban generációs különbség.” – vetette fel a kutatási divízióvezető.
Munkahelyen Facebookoznak az Y-, és a Z-generáció tagjai
A kutatásból az is kiderült, hogy minden második válaszadónak van lehetősége közösségi oldalakat látogatni a munkahelyén. A 18-40 évesek 45%-a napi rendszerességgel meg is teszi ezt. A munkahelyen történő social media oldalak böngészése a magasabban képzettek és a fővárosiak körében intenzívebb, azonban az Y-osok ötöde soha nem görgeti a hírfalat munkaidőben. A kollégákkal történő kapcsolattartás, ami akár a munkán túlra is kiterjed, a közösségi oldalakon a válaszadók felére – leginkább a Z generációra és az érettségizettekre – jellemző.
„A kollégák ösztönösen keresik ezeket a csatornákat. A cégeknél emiatt célszerű a belső kommunikációs megoldásokat informális alternatívákkal is kiegészíteni, amivel az összetartozás is erősíthető.”- mondja Szabó Zsófia.
Mi a helyzet az adatbiztonsággal?
Bár úgy tűnik, a fiatalok bátran és felelőtlenül osztanak meg magukról mindenféle információt, a kutatás ennél árnyaltabb képet fest. A biometrikus adatok például életkortól függetlenül szenzitív adatnak számítanak, és a válaszadók elzárkóznak ezek megadásától. Ezek közül legismertebb az ujjlenyomat, de ilyen adatnak számít az arckép, a retina, a saját hang, de akár az egyedi járásminta is! Itt nagyobb különbségek is megfigyelhetők a két generáció között. A 18-24 évesek kényesebb témaként kezelik a munkahellyel, ismerősökkel, utazásokkal és vásárlásokkal kapcsolatos adatokat. Az Y-generációhoz tartozók az átlagosnál magasabb arányban tekintik a fogyasztásra és a káros szenvedélyre vonatkozó adatokat nem személyes adatnak.
Ha olvasnál még tőlem, nemcsak itt a blogon, akkor ezeken a linkeken találod néhány máshol megjelent utóbbi írásom linkjét.
FOLYTON A NETEN LÓG A GYEREK? – SZAKÉRTŐI TIPPEK KÜTYÜZÉS ELLEN
„Régen a gyerekek nyáron fára másztak, a patakparton vagy a játszótéren ugrálva vakációztak. Ma viszont rengeteg gyerek és főként sok tini a kütyüket nyomkodva tölti a nyarat. Mit tehet ilyenkor a szülő? Bereczki Enikő ifjúsági- és generációs szakértő írása.
Sokszor elhangzik, hogy az a fránya kütyü/laptop/tablet/okotelefon/internet… Pedig nem ezek az eszközök a hibásak, hanem nekünk, szülőknek kellene megtanítanunk a gyerekeinket az okos médiahasználatra, s arra, hogy a szabadidejüket ne passzívan, hanem konstruktívan töltsék el. Íme, öt tipp, ami segíthet ebben. „Tovább: https://wmn.hu/ugy/51125-folyton-a-neten-log-a-gyerek–szakertoi-tippek-kutyuzes-ellen-
ANNE FRANK HÚGAI, NŐVÉREI – HOLOKAUSZT AZ INSTAGRAMON?
Vészkorszak, gettó, haláltábor. Akkor is éltek olyan kislányok, anyák, asszonyok, akik naplót írtak. Az ő gondolataik tették személyessé, érezhetővé a történelem eseményeit. Ma pedig – a technikának köszönhetően – nem csupán papíron állíthat emléket nekik az utókor. Bereczki Enikő generációkutató írása.
Ma lenne Anne Frank 90 éves
Megélhette volna e szép kort. Apja, Otto megélte a kilencvenet.
Rita Levi–Montalcini Nobel-díjas olasz orvos, neurológus, sejtbiológus 103 évet élt; a nácivadász Simon Wiesenthal, a Tolerancia Múzeumának névadója 96 évesen hunyt el. Fahidi Éva 93 évesen is aktív, könyvet ír, táncol és DTK-nak interjút ad.
Izraelben egy ideje megrendezik a „Miss Holokauszt Túlélője” szépségversenyt, ahol a versenyzők átlagéletkora 90 körül mozog. Egy kutatás szerint a holokauszttúlélők tovább élnek a kortársaiknál. Tovább:
Ez nem az én írásom, hanem a témában nyilatkoztam egy hetilapban:
„Az Eva Stories sikeréről kérdezve Bereczki Enikő elmondta, hogy „a figyelemért folytatott ádáz hajszában a »Storyknak« privilegizált szerep jut. Egy meghatározott időn belül eltűnő tartalomra ugyanis az emberek jobban odafigyelnek, mint az állandó kontentekre. Az Eva Stories egy divatos eszközt a »digital storytellinget« (digitális történetmesélés) használja, amely egy innovatív, tanulástámogató módszer. Az egyénre, az egyéni történetekre fordítja a figyelmet fényképek, hanganyagok, videók segítségével”. Ezt a fajta igényt ismeri fel egyre több múzeum és oktatási központ, akik ismeretterjesztő applikációkkal igyekeznek közel hozni a Gutenberg-galaxis értékeit a „szupermost“ generációjához, például világhírű műalkotások esetében a kép vagy a művész történetének elmesélésével.”
EGY ÖRMÉNY LÁNY, AKI ÖNMAGÁT ALAKÍTOTTA A CSALÁDJA, NÉPE KIIRTÁSÁRÓL SZÓLÓ AMERIKAI FILMBEN
Aurora Mardiganiant, az örmény népirtás Anne Frankját megerőszakolták, eladták, megkínozták, hárembe kényszerítették. Sorsában sok ezer örmény nő osztozott, többségüket végül megölték, mások prostituáltként vagy bujkálva éltek, kényszerűségből elhagyták keresztény hitüket és nemzeti identitásukat. Április 24-én, az örmény népirtás emléknapján rájuk is emlékezzünk. Felkavaró tartalom, csak felnőtt olvasóinknak! Bereczki Enikő írása.
SZEXINEK LENNI ELVÁRÁS!? MÁR A KISLÁNYOKTÓL IS? – A KÖZÖSSÉGI MÉDIA DRÁMAI HATÁSA A GYEREKEK TESTKÉPÉRE
„Félmeztelen vonaglás, nyelvöltögetés, riszálás nyolcévesen, sminkelést oktató videó hároméveseknek, gatyájukba nyúlkáló kiskamasz srácok – ezek mind olyan tartalmak a közösségi médiában, amikkel a gyerekeink napi szinten találkoznak, és jelentősen befolyásolják az önképüket. Talán még soha nem nőtt fel egyetlen olyan nemzedék sem, mint a mostani alfa és Z generációs lányok, akiknek napi szinten kell szembesülniük azzal, hogy női mivoltukból fakadóan nőcisnek, csajosnak vagy egyenesen szexinek kell lenniük – már egész kislányként is. Bereczki Enikő ifjúsági és generációs szakértő írása arról, mitől és hogyan óvjuk meg őket.”
Mr. Kivétel Budapesten – Jordan B. Peterson a Bazilika előtt az erkölcsi kötelességekre hívta fel a figyelmet
„Sokak számára elképzelhetetlen, hogy most, amikor felnövőben egy olyan generáció, amelynek alapszükséglete a már-már eltúlzott biztonság, legfőbb céljuk pedig az önérvényesítés; amikor nyugati egyetemeken úgynevezett „biztonságos helyeket” kell berendezni azért, hogy a hallgatók mentális egyensúlya helyre billenjen, ha valami sértés éri őket; amikor összemosódnak a határok a nemi szerepek, gyerekkor és felnőttkor, főnök és beosztott, tanár és diák, munkahely és otthon között – felbukkan egy ember, aki azt hirdeti, hogy az élet nem mindig örömteli, a szenvedés nem szükségtelen, a terhek nem azért vannak, hogy meneküljünk előlük, és a világban szükség van a hierarchiára.” tovább: https://kepmas.hu/mr-kivetel-budapesten-jordan-b-peterson-a-bazilika-elott-az-erkolcsi-kotelessegekre-hivta-fel-a
A Z-generációnak is kellenek még az offline élmények…ha lehet „posztkompatibilisek.”
Nemrég a WMN-nek szakértettem. Marossy Kriszta kérdezett a Z-generáció fesztiválozási szokásairól.
Meglátásaim a témáról kicsit bővebben, mint a cikkben: A Z-generáció tagjai nem választják külön az online és az offline világot. Nem úgy tűnik, mintha kinyírnák az offline bulikat, fesztiválokat, hanem nagyon is jelen vannak, és ami tetszik nekik, vagy éppenséggel nagyon necces, azt ki is posztolják, vagy felveszik videóra é továbbküldik haverjaiknak, ismerőseiknek. Ilyen módon a Z-generációs fesztiválélménynek az idősebb generációsok szemében kettős élete van.
Élményközpontúság
Az élményközpontúság a jóléti – és már nemcsak a nagyon jóléti- társadalom velejárójaként erőteljesen jelen van a mai fiatalok életében. Nagyon sokan úgy gondolják, hogy az –élményektől lesznek boldogok és élményekben mérik a boldogságot. Éppen emiatt fontos számukra, hogy vigye őket a flow, ugyanúgy ők is elmennek bulizni, fesztiválozni, ahol szét is csapják magukat, csak még ők ezt fel is veszik az okostelefonjukra. A fesztivál is lehet egy ilyen élményforrás.
Yolo, fomo
Amikor a jövő kiszámíthatatlan, a technológia miatt is folyamatos változásban élünk, akkor a jelen felértékelődik, az „éljünk a mának” életérzés eluralkodhat sok fiatalban. Sőt, vannak szakemberek akik úgy látják, hogy mert a fiatalok alapélménye a kiszámíthatatlan jövő, nem csoda, hogy sokaknál az élvezet , szórakozásra irányuló vágy életcéllá emelkedik. A páni félelem az unalomtól, attól, hogy valamiről lemaradnak, vagyis a FOMO is összefüggésbe hozható a fiatalabb generációk élményéhségével. A tartalomgyártók, online marketingesek is ráébredtek már arra, hogy élményeket is lehet gyártani, vagy „aládolgozni”. A közösségi médiában sok olyan tartalmat találhatunk, amelyek létrehozzák ésfolyamatosan táplálják az élményéhséget…
Biztonság vagy rohamivás?
Vannak olyan külföldi kutatások (pl. Jean Twenge Igeneráció című könyvében írja), amik azt írják, hogy a Z-generáció tagjai jobban törekednek a biztonságra, a buliban is, kevesebb például Amerikában a tizenéves jogosítvánnyal rendelkezők körében az ittas vezetés vagy a verekedés a bulikban. Twenge úgy látja, a generáció kockázatkerülése túlmutat vielkedésükön. A biztonság felé tartó elmozdulás pedig többnyire pozitív trendnek számít. Például az alkohol kipróbálásának csökkenése az USÁ-ban a legfiatalabbak csoportjaiban a legnagyobb, a fiatal felnőttek körében a legkisebb. A kutató úgy látja, hogy egyetlen hátránya van ennek a trendnek, az, hogy a főiskolákon, egyetemeken sokan a nulláról százra gyorsítanak az alkoholfogyasztásra rövid időn belül. Ezt nevezi rohamivásnak.
Már nemcsak a filmekben
Valószínűsíthető, hogy a mai tinik szülei jobban odafigyelnek gyerekeikre, amit a nyomkövető appok is megkönnyítenek, melyek már nem csupán az Elrabolva című és hasonló filmekben látott ritkaságai, hanem egészen gyakoriak a telefonokon. Twenge szerint ez meglepően evés amerikai tinit zavar, sőt, sokkal jobban elfogadják a korlátozásokat is.
Nem mindenki teheti meg
Persze azt ne felejtsük el, hogy nagyon sok esetben a nemzedéki tanulmányok és a felmérésék referenciacsoportjait kitevő Z generáció sztereotipikus tagja a nagyvárosi, jól kereső szülők sarjai és nem a szegénység sújtotta vidék küszködő fiataljai, akik megtehetik, hogy kiperkálják a fesztiválok súlyos tarifáit… A Volt Fesztiválon például egy napi bulizás, evés-ivás egyes számítások szerint 24290 forintba került idén. (napijegy ára a helyszínen: 5 990 forint, evés-ivás: 5000-8000 Ft). Nemrég egy srác mesélte, hogy hat hónapnyi kemény takarékoskodás kellett ahhoz, hogy a még egyik legolcsóbbnak számító orfűi fesztiválra eljusson…
Ha tetszett a bejegyzés, megoszthatod másokkal is! A blog Facebook-oldalán is gyakran osztok meg új posztokat!Feliratkozhatsz a hírlevélre is. Kövess a blog.hu-n, a panpeterstop.blog.hu-n hogy ne maradj le egy új posztról sem!
Mennyire kerülhetnek padlóra a mai Y-, Z-generációs fiatalok szülői támogatás nélkül? És mi a helyzet az idősekkel, a baby boomerek vagy a veterán generációval? Őket ki fogja támogatni? Itt is vannak a legfrissebb statisztikák.
